Nagyon nem éri meg a korai nyugdíj
Emelkedő nyugdíjkorhatár, magasabb szolgálati idő, a korai nyugdíjazás szigorodó feltételei, a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a nyugdíjszámítás módszerének átalakítása, a nyugdíj melletti munkavégzés feltételeinek szigorítása, a korrekció elhalasztása - hirtelen felgyorsult a nyugdíjrendszer átalakítása. A cél a fenntarthatóság biztosítása. Valójában persze egy tendenciát erősíthetnek meg. Az egyébként igen elterjedt, korhatár előtti nyugdíjba vonulás ellen hatnak már a mai szabályok is, ezeket azonban jelentősen szigorítanák. 2011-ben például már 8,4 százalékot veszít az idő előtt nyugdíjat kérő férfi és 13,2 százalékot a korábban nyugdíjazott nő a néhány évvel idősebb honfitársaival szemben, ha nem várja ki a korhatárt.
Ehhez járul a 13. havi nyugdíj megvonása miatti 8,3 százalékos kiesés, valamint az, hogy a nyugdíj-megállapítás tavaly bevezetett szabályozása miatt már eleve 7-8 százalékkal kisebbek az induló járadékok. Összességében így 28,5 százalékkal kapnának 2011-ben kevesebbet a nők és 24,1 százalékkal a férfiak, ha nem várják ki a nyugdíjba vonulás szabályos idejét. Persze a veszteségek nagyobb része minden nyugdíjba vonulót elér, de ilyen helyzetben a korai visszavonulással még tovább csökkenő pénz már különösen fájdalmas.
- Ez már elgondolkodtató kiesést jelent sokaknak, s valószínűleg nem menekülnek majd hanyatt-homlok nyugdíjba, csak mert a törvény engedi - mondja a szociális minisztérium nyugdíj-biztosítási osztályának vezetője. Varga Ágnes szerint nem tudni, hogy az érintettek kényszerből vagy inkább a biztos bevétel miatt választják a nyugállományt.
- Nem kérdéses, hogy az érintett korosztálynak bizonytalanabb a munkaerő-piaci helyzete, és ha az állását elveszíti, már nehezen talál újat. Inkább tehát nyugdíjba menekül, ha teheti. Az azonban figyelemre méltó, hogy 1998 óta bővül e korosztály foglalkoztatása, vagyis jó az érdekérvényesítő képességük, s képesek kiharcolni, hogy megtarthassák munkájukat - mondja a szakértő. A mai 250-300 ezer "korai nyugdíjas" egy jó része, ha akarna, találna állást. Varga Ágnes szerint egyébként az álláskeresés is jobb alternatíva az előre hozott nyugdíjnál mind az államháztartásnak, mind az érintetteknek. Vagyis megéri kihúzni a nyugdíjig tartó időszakot.
- A kilenc hónapig járó álláskeresési járadék, az utána igényelhető munkanélküli-járadék valamivel kevesebb bevételt hoz a nyugdíjnál, viszont, ha valaki így eléri a nyugdíjkorhatárt, annak teljes összegére lesz jogosult - mondja Varga Ágnes minisztériumi osztályvezető.
Az előre hozott nyugdíjazás feltételei a jövő évtől szigorodnának: a korábbi 38, illetve a csökkentett összegű ellátáshoz szükséges 33 év szolgálati idő helyett 40 év, a csökkentett öszszegű formához 37 év kell. A korai nyugdíjazás szabályainak átalakulása 2013-ra zárul, akkor a nők 60, a férfiak 62 éves koruk előtt semmiképpen sem mehetnek majd nyugdíjba.
A tervek szerint a korhatárt 2012-től fokozatosan, évente fél évvel, a nők és férfiak esetében eltérő korcsoportokkal indítva, 65 évre emelnék. Szakértők szerint az aktív kor kitolása, az idő előtti "visszavonulás" megelőzése mellett a 13. havi nyugdíj megszüntetése és az új, sávos indexálás a szociális védelmet is szolgálja. Ha ez utóbbi alapján számították volna az elmúlt hét évben a nyugdíjakat, az ellátottak egyes években sokkal jobban jártak volna.
A Tárki kutatója szerint a mostani intézkedésekben keverednek a hosszú távú életpálya-finanszírozási megoldások a kiadáscsökkentő kapkodásokkal.
- Az aktív kor kitolása az egyetlen út, ami visszafordíthatatlan és tartós egyensúlyt teremthet a rendszerben. Bármilyen pénzügyi beavatkozás, a járulékok felemelése, nyugdíjak lenyomása idővel visszarendeződik - mondja Gál Róbert Iván, aki szerint, ha megszüntetik a 13. havi nyugdíjat, a megtakarított jóval több, mint kétszázmilliárd látványos öszszeg, így érdemes hozzányúlni a rendszerhez. Igaz, maga a juttatás bevezetése sem volt túl jó ötlet.
Amúgy nem szerencsés, ha a lefaragásokat azon a rendszeren kezdik, amelynek átalakítása évtizedeken át hat. - A nyugdíjrendszer kiszolgáltatott a politikának, ezért több automatizmust kellene beépíteni - mondja. Gál Róbert Iván szerint az elmúlt tíz évben javult az 55-64 éves korosztály foglalkoztatottsága, a munkából való kilépés átlagéletkora is három évvel nőtt, de azzal számolni kell: a korai nyugdíjazás szigorításával mind többen kerülnek a munkanélküliek táborába. Eddig őket a nyugdíjrendszer szívta föl, de ez nem volt szerencsés.
