Egy most készült kutatás szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, 65 évnél idősebb nők közül tízből kilenc, és a náluk fiatalabb nők harmada is szenved valamelyik keringési betegségben. Ez épp a duplája annak, amit tíz évvel korábban mértek ugyanitt.

A magas vérnyomás a fiatalok körében szintén kétszer gyakoribb ma, mint 1998-ban volt. Hajdú, Heves és Szabolcs megyében a legidősebb férfiak 60, és a nők 70 százaléka szenved ebben a betegségben, míg a fiatalabb korosztályból minden harmadik embernek magas a vérnyomása. A szélütés is több mint kétszer gyakoribbá vált a 35 évnél idősebb szabolcsi férfiak körében. Ugyancsak Szabolcsban a cukorbetegség előfordulása a két és félszeresére, míg a nőknél a kétszeresére nőtt. A legdrámaibb emelkedést a májzsugor mutatja: a 65 évnél idősebb szabolcsi férfiak körében három és félszer gyakoribb, mint tíz éve. A daganatos betegségeknél is drámai a kép, a hajdú-bihari férfiaknál csaknem háromszoros az emelkedés.

Ezek az adatok még a vizsgálat készítőit is megdöbbentették. Hat megye lakosságának egészségi állapotát, illetve az azt befolyásoló hatásokat vizsgálták és vizsgálják folyamatosan a szakemberek.

- Egy ország vagy régió lakóinak egészségi állapotát első megközelítésben az úgynevezett korai halálozás mértéke jellemzi. Ez alatt a 65 évesnél fiatalabb életkorban bekövetkezett halálozásokat értjük. A korai halálozás alakulása ebben a régióban általánosan rossz, különösen igaz ez Szabolcs és Borsod megyére - mondja dr. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem tanszékvezető professzora, a kutatás vezetője. Hozzáteszi, hogy a korai halálozás főleg a kevésbé iskolázott, munkanélküli, egzisztenciálisan kiszolgáltatottakat érinti.

Magyarországon hatszor annyian halnak meg a 65. életévük betöltése előtt májzsugorban, mint más uniós országokban, kétszeres az esélye a daganatos betegségek, háromszoros a szívinfarktus kialakulásának. De az országon belül is hatalmasak az eltérések. Míg az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban megyénként 130-140 ember hal meg így évente, addig Nyugat-Magyarországon 50-90. A nyugati országrész halálozási adatai egyébként jobbára megegyeznek a tőlünk nyugatra fekvő országokéival, a tiszántúliaké a balti országokéival.

- Az egészségi állapotban észlelhető egyenlőtlenségek a társadalmi-gazdasági fejlettség egyenetlenségei mellett az egészségügyi ellátás területileg eltérő színvonalával, elérhetőségével és a prevenció hiányosságaival magyarázhatók. Sok kis településnek nincs is családorvosa, az egészségügyi ellátás igénybevételének komoly akadályai vannak. Tény, hogy azokon a településeken, ahol magas a roma lakosság aránya, rosszabbak a halálozási mutatók - mondja Ádány Róza. Az összefüggés egyértelmű: ebben a térségben messze a legmagasabb az alkoholfogyasztás, ráadásul különösen népszerűek a leginkább silány minőségű szeszt árusító úgynevezett "bögrecsárdák". A lakhatási körülmények, az iskolázottság, az életmód - ezek együttese felelős a tragikus mutatókért.

- Az okok felderítésére készítettünk egészségi állapot-felmérést a hajdú-bihari, a borsodi és a szabolcsi roma lakosság körében is. A lakosság megbetegedési, halálozási viszonyairól, demográfiai mutatóiról, környezet-egészségügyi helyzetéről, a munkahelyi és lakókörnyezetéről, az egészségügyi szolgáltatások eloszlásáról gyűjtünk és elemzünk adatokat. A gyűjtés valamenynyi betegségcsoportra vonatkozik - mondja a professzor asszony, aki szerint egy ilyen monitoringrendszer alkalmas lehet arra, hogy pontosan azonosítani lehessen a problémákat, s ennek alapján a valós szükségletek szerinti szűrőrendszert lehessen kiépíteni. Ez azonban - teszi hozzá - az alapellátás átalakítása nélkül elképzelhetetlen. Szakmai csoportokra van szükség, amelyekben népegészségügyi szakemberek, pszichológusok és háziorvosok segítik a betegségek megelőzését és szűrését.