Bologna veszélyes a bölcsészeknek
Az idén több mint harmincezer diák végezhet harmadévesként, ez az első bolognai nemzedék. Ez azt jelenti, hogy többségük számára ezzel be is fejeződnek a felsőfokú tanulmányok. A kétszintű képzésben ez az első évfolyam, amely szembesül azzal a kérdéssel, hogy a piac mire értékeli a három év alatt megszerezhető alapdiplomát. Egy-egy évfolyam többségének ugyanis a szabályok, illetve a felvételi keretszámok miatt nem lesz módja folytatni az egyetemet.
Ez kevésbé fogja zavarba hozni az informatikus és a mérnökhallgatókat, mert őket "lábon viszik el" már a hároméves diplomával is. Nem csoda hát, ha a továbbtanulásra, a mesterképzésre jelentkezők mindössze hat százaléka kerül ki a műszaki terület végzősei közül, míg az informatikai alapképzésből alig több mint két százalék. A legtöbb munkaadó ugyanis kifejezetten alapdiplomás szakembereket keres, nem vár a mesterképzés befejezéséig. Az erős alapismeretekre már ők építik rá a speciális tudást. A Budapesti Műszaki Egyetem idei állásbörzéjén részt vett vállalatok közül több is megerősítette ezt.
A Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Zrt. (Démász) például villamosmérnököt, közgazdászt és informatikust foglalkoztatna, ám föl sem merült a klasszikus, átlagosan ötéves képzésben szerzett mesterdiplomával rendelkező szakemberek szerződtetése. Elek Savanya István, személyzetfejlesztési csoportvezető szerint a vállalati betanulás a villamosmérnököknél egy, informatikusoknál fél év, közgazdászoknál három hónap. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. is rendszeresen vesz fel pályakezdőket, a bajai főiskola hároméves képzései kifejezetten illeszkednek a cég igényeihez.
- Műszaki területen az idén biztosan nem tudjuk majd feltölteni a meghirdetett mesterszakos keretszámot, mert az alapképzés után elmennek dolgozni a hallgatók. Valószínűbb, hogy a fiatalok - már munka mellett - később jönnek vissza a magasabb szintű képzésre, de már levelező szakon - ismerteti várakozásait Kis Papp László, a Műegyetem tanára. A műszaki mérnöki alapdiploma vezető mérnök munkájának segítésére és a kivitelezésben való részvételre elég. Ha azonban valaki tervezőmérnök, vezető mérnök, oktató vagy munkahelyi vezető szeretne lenni, meg kell szereznie a mesterdiplomát.
Alapvetően más a helyzet a bölcsészeknél; a hároméves szabadbölcsész diplomásoknak viszonylag kevés állást kínálnak, a tanári alapdiploma pedig eleve nem képesít arra, hogy tanítson valaki. A leendő bölcsészek nagyobb része viszont továbbmenne, az összes mesterképzésre jelentkező 18 százaléka közülük kerül ki. A tanári alapdiplomások pedig még egyértelműbben mennének tovább: minden negyedik mesterképzésre jelentkező közülük kerül ki. Jelentős a gazdaságtudományokban is a továbbtanulásra jelentkezők aránya.
Polónyi István oktatáskutató árnyaltan látja a most végző "bolognások" helyzetét. Egyfelől nem tartja olyan radikálisnak a változást, mint amilyennek látszik, hiszen a hallgatók csak mintegy 28 százaléka tanult egyetemen a korábbi szisztémában is. A zöm a csökkentett képzési idejű főiskolára járt. Másfelől elismerte: a bölcsész szakmákban csak ritkán alakul ki már a képzés alatt kapcsolat a leendő munkáltató és a diákok között. - A bölcsészeknél nagy lesz a nyomás a továbbtanulásra - szögezte le az oktatáskutató. Véleménye szerint legalább két évre van szükség, hogy kiderüljön, miként fogadja a piac a bolognai bölcsész alapdiplomákat, s a "fogadtatásba" a válság hatásait is bele kell kalkulálni.
Kérdés: tudják-e a fiatalok, mi vár rájuk a hároméves alapképzés végén? Tisztában vannak-e azzal, hogy országos viszonylatban csak mintegy a harmaduk léphet tovább államilag támogatott mesterképzésre? Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a fiatalok tisztában vannak a helyzetükkel, hiszen 2006 óta mind a hallgatói önkormányzatok, mind az oktatók számos fórumon tájékoztatták őket.
Hasonlóan gondolja Csiszár Imre, a Debreceni Egyetem bölcsészkara hallgatói önkormányzatának vezetője. A tájékozottsággal ma már szerinte sincs gond. A bölcsészek magasabb továbbtanulási arányát azzal magyarázza, hogy többségük tanár szeretne lenni, nekik pedig nélkülözhetetlen a mesterdiploma, hasonlóan azokhoz, akik tudományos pályára készülnek. - Az alapdiplomára "most reagál majd az élet, nincsenek még erről adatok" - összegzi tapasztalatait Csiszár Imre.
Éppen ezt, az előzetes felmérések hiányát említi elsőként Cseszregi Tamás, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke. Emlékeztet: a bolognai rendszer bevezetésekor az oktatási minisztérium megígérte, felmérik az új rendszerhez kötődő munkaerőpiaci igényeket és elvárásokat. - Országos, átfogó tanulmány, tudomásom szerint, a mai napig nem készült - mondta, és ezt Polónyi István oktatáskutató is megerősítette. A bolognai rendszer magyar adaptációjának kiigazításához viszont már készülnek a szükséges felmérések. Az ELTE diákvezetője példaként említette: néhány szakon a korábbi ötéves képzés anyagát zsúfolták be a hároméves alapképzésbe, ezek korrekciójára lehet számítani.
