Újra személyi számot akar az NBH
A különféle adatbázisok összekapcsolása a feketegazdaság elleni fellépés hatékony eszköze lehetne - ez derül ki a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) a 2008-as évet értékelő, a napokban megjelent évkönyvéből. A szürke- és feketegazdaságban keletkező adózatlan jövedelmet három-ötezermilliárd forintra becsülik, így a kieső állami bevétel évente ezermilliárdos nagyságú lehet. A szakértők egyetértenek abban - és ezt a titkosszolgálat sem vitatja -, hogy a közterhek jelentős mérséklésének várhatóan számottevő gazdaságfehérítő hatása lehet.
Az NBH ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdaságpolitikai - alapvetően az adók csökkentésére irányuló - intézkedések, illetve a hatóságok szigorúbb fellépése mellett nagyobb figyelmet kellene fordítani az adózók pontosabb nyilvántartására. Ennek érdekében valamennyi magyar állampolgárt univerzális személyazonosító jellel kellene ellátni - szerepel a javaslatok között.
Az évkönyv emlékeztet rá, hogy egy 1991-es alkotmánybírósági határozat szerint a személyi szám, mint ilyen általános azonosító alkalmazása, valamint a személyes adatok meghatározott cél nélküli gyűjtése, alkotmányellenes. Ennek következményeként vezették be a külön adószámot és a társadalombiztosítási azonosítót (taj-számot). A hivatal szerint ezután a különféle nyilvántartások "önálló, egymástól független életet kezdtek élni", és így az adatbázisok közötti átjárhatóság sem biztosított.
Ez hozzájárul a szürke- és feketegazdaság fennmaradásához, mert az egyes személyek esetében a jövedelem, az adó- és járulékfizetés, az egészségbiztosítási jogviszony, illetve az állami nyilvántartásokban szereplő vagyon nem vizsgálható együtt - érvel az NBH. Vagyis: a konkrét ügyekben a hatóságok számára nehézséget okoz, hogy összevessék például a hivatalosan bejelentett javadalmazást a befizetett közterhekkel és az ingatlan-, valamint a gépjármű-nyilvántartásban fellelhető vagyontárgyakkal.
Az EU egyes országaiban - Dániában és Svédországban például - létezik olyan általános személyazonosító jel, amely lehetővé teszi a polgárok átfogó ellenőrzését - olvasható az évkönyvben. Sőt, a rendszer annyiban szigorúbb is, hogy a pénzintézeteknek kötelező bejelenteniük az adóhatóságnál, ha magánszemély számlát nyitott.
Mindezek alapján az NBH felveti: indokolt, hogy módosítsák a hazai szabályozást, és vizsgálják felül az adatgyűjtés célhoz kötöttségének elvét.