Szakszervezeti tüntetés - "Csak a mi címünket ismeritek?"
"Ne így! Közösen az aránytalan közterhek ellen!", "Már tele a padlás csomagokkal, csak a mi címünket ismeritek?", "Az ország érdeke nem lehet más, mint a polgárai érdeke." "Radikális, de értelmes változtatást!", ,"Közpénzből közérdeket!", "Keményebb fellépést a feketemunka és a korrupció ellen!", "Csak a munkaadókra hallgatnak!", "Munkás, dolgozó, ébredj, meglopnak 18 éve!" - íme, néhány felirat az Országház előtti, szombati szakszervezeti demonstráció transzparenseiről.
A szakszervezeti demonstrációkon hagyományos menetrend szerint a többezres tömeg - az MTI a részvevők számát háromezerre becsülte - elénekelte a Himnuszt, majd a tüntetést kezdeményező MSZOSZ elnöke, Pataky Péter így indokolta az akciót: "Ne jöjjön társadalmi válság a gazdasági válsággal együtt, ezért jöttünk, ez az érdekünk!". Elég volt a "kaszinókapitalizmus" világából, ahol felelőtlen döntéshozók a felelőtlenségükkel emberek életét teszik tönkre, minden lelkifurdalás nélkül. Az érdekvédő szerint a válságkezelés terheinek értelmes, igazságosabb elosztása érdekében kell fellépniük a szakszervezeteknek. A válságkezelés szükségességét nem vitatta, azt azonban megállapította, hogy ami most folyik, az aránytalan, a megszorítás - mint mindig - ezúttal is a bérből élőket sújtja a leginkább. Pataky reményét fejezte ki, hogy petíciójukat a címzettek nemcsak elolvassák, de azt a döntéseknél figyelembe is veszik. Azt várja, hogy az intenzív tárgyalások a kormány képviselőivel már a jövő héten megkezdődjenek.
- El akarjuk érni, hogy a véglegesen elfogadott intézkedések változzanak meg a mostani tervekhez képest úgy, hogy vegyék figyelembe a munkavállalók érdekeit is - mondta.
Bajnai Gordon miniszterelnök szavaira utalva azt mondta: nem mindegy, hogy kinek, mennyire és meddig fog fájni. Hosszas taps fogadta azt a kijelentését, amellyel az országgyűlési képviselőknek üzent. Eszerint a szakszervezetek olyan ház előtt tüntetnek, ahol több mint háromszáz képviselő nem hajlandó tudomásul venni, hogy nem különböznek egyik magyar állampolgártól sem, ezért rájuk is vonatkoznia kell a törvénynek, s nem tehetik meg, hogy számla nélkül számolják el költségeiket.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Borsik János szavai közben kisebb incidens terelte el a figyelmet: egy idős asszony "a magyar nép nevében" kikérte magának, hogy nem engedik szóhoz jutni a tüntetésen. Azt mondta: a szakszervezetek a kormány malmára hajtják a vizet. Borsik azonnal reagált: figyelni kell, hogy radikális csoportok ne használhassák föl a tüntetésüket. Ezután bejelentette: követelik, hogy a kormány április 24-re hívja össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, s ott a miniszterelnök adjon tájékoztatást intézkedéscsomagjáról. Borsik szerint a kormány csak a munkaadókkal tárgyal, ezért is követelik, hogy a szakszervezeteket se hagyja ki az egyeztetésből.
A Kossuth téren láthatóan sokan képviselték a közszféra munkavállalóit, a köztisztviselőket és a közalkalmazottakat. Nevükben Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke elsősorban a közintézményekre is kiterjedő négynapos munkahét bevezetése ellen emelt szót, s felhívta arra a figyelmet, hogy a közszolgák a mostani fizetésük 80 százalékát kaphatják majd. Visszautasította, hogy a közszolgálati szféra a kormány "pofozógépévé" vált, s minden megszorítást ezen a területen kezdenek.
A tüntetők petícióba foglalták követeléseiket, s átadták a kormány és a parlamenti pártok képviselőinek. A petíciót azonban csak az MSZP, a Fidesz és a KDNP szakpolitikusai vették át, az SZDSZ és az MDF képviselői közül senki nem volt ott. Pedig a szervezők már egy héttel korábban jelezték a pártoknak szándékukat, hogy petíciót kívánnak átadni számukra. A tüntetőknek ez láthatóan nem tetszett: hangos pfújolással, füttyszóval fejezték ki véleményüket a két párt eljárásáról. Pataky Péter azzal oldotta a feszültséget, hogy az egyenruhában feszítő postásokhoz fordult, s arra kérte őket, már hétfőn kézbesítsék az SZDSZ és az MDF képviselőinek a petíciót.
A politológusok azt prognosztizálják, hogy a tüntetésnek nem lesz közvetlen hatása a Bajnai-kormány programjára, illetve annak konkrét intézkedéseire, mert "kötött pályás" a kormány mozgástere, és csak azt a programot tudja végrehajtani, amelyben szakmai konszenzus van.
Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója ugyanakkor az MTI-nek azt mondta: a társadalmi nyomás olyan rizikófaktor, amivel számolni kell. A társadalmi tiltakozások sora később elbizonytalaníthatja a döntéseket támogató szocialista és liberális képviselőket, hiszen tudják, hogy a tiltakozások kihatnak a népszerűségükre is. Magyar Kornélia szerint benne van a pakliban, hogy a képviselők egy része egy lélektanilag rossz pillanatban társadalmi nyomásra kihátrál a Bajnai-kormány mögül. Ha tömegesen hátrálnak ki, az előre hozott választást jelent.
A várakozásokkal szemben lényegesen kevesebben voltak a demonstráción, ezt az MSZOSZ elnöke is elismerte, hozzátéve, hogy a szervezett dolgozók csak az utolsó pillanatban tudták meg, hogy szervezetük is csatlakozott a tüntetéshez. Azt mondta: bár kevesen voltak, de megmutatták, hogy nem tűrik az igazságtalan megszorításokat. Lakner Zoltán, a Vision Consulting vezető elemzője úgy véli, hogy egy demonstráció hatása nemcsak a megjelentek számától függ, hanem attól is, hogy a szakszervezetek hány érintett ember véleményét fejezik ki, és az már kihat a népszerűségi mutatókra.
A megmozdulásról Nyakó István, az MSZP szóvivője úgy vélte: a szakszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is védeni a munkavállalók érdekeit, és a munkahelyek megőrzéséért való küzdelemben a szocialista párt egy oldalon áll velük, és nyitott a tárgyalásra.
