Meglepő módon nem a gazdasági válságtól, hanem a saját képviselő-testülete miatti lemaradástól félti az ország leggazdagabb települését, Budaörsöt a város szabad demokrata polgármestere, Wittinghoff Tamás. Az elmúlt években ugyanis megtorpant a város fejlődése, visszafogott költségvetése idén sem tükrözi lehetőségeit. Bevételei tavaly is több milliárd forinttal haladták meg azt az öszszeget, amelyet fejlesztésekre, azon belül is minőségi, a magántőkével közösen finanszírozható innovációra fordíthatnának. Igaz, Budaörs gazdasági növekedése a fénykorában elért húszszázalékos helyett 2008-ban már "csak" ötszázalékos volt, ez 2009-ben is tartható. A válság a városban megtelepedett vállalkozásokat is elérte, ám ebben az alaptalan túlreagálásnak is szerepe van. A helyiek biztonságban élnek - csak 2-3 százalékos a munkanélküliség.

Wittinghoff Tamás szerint a jobboldali többségű testület óvatos ellenállása miatt képtelenség zöld utat engedni a szükséges infrastruktúra-fejlesztéseken túli beruházásoknak. Ha ez így marad, elfogy a város lendülete, ami taszítja a lehetséges betelepülőket. Ahhoz, hogy Budaörs a következő 10-15 évben is kamatoztathassa a rendszerváltás utáni fejlődéséből fakadó pénzügyi lehetőségeit, át kell térnie a minőségi innovációra. Nem pusztán a bevételek elköltéséről van szó: egyforintnyi befektetésből kettőt kell csinálni. De ez mégsem megy: miközben 2005 és 2007 közt 14 milliárdról 17,6 milliárdra nőtt Budaörs éves bevétele, ugyanezen időszakban csaknem felére csökkentek a települési beruházások. Három éve még 4,5 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre, 2007-ben már csak 2,9 milliárdosat.

Pedig Budaörs továbbra is kitűnő mutatókkal rendelkezik: amellett például, hogy a mobiltelefon-, a számítógép- és az internetellátottság 5-10 százalékkal meghaladja az uniós átlagot is, helyiadó-bevétele tavaly már megközelítette a 11 milliárd forintot, bankszámláján pedig további mintegy ötmilliárd forint kamatozik. Stabil pénzügyi háttere alapján idén 6,5 milliárd forintos fejlesztési hitelt vehetne fel, ám ennek csupán a harmadát "vállalja be". Ezért idén is "csak" három nagy fejlesztésre futja majd: átadják a városi uszodát és sportcsarnokot, elkezdik egy új, 24 tantermes általános iskola, s ötszázmillió forintért egy új bölcsőde építését.

Wittinghoff szerint a képviselők ellenállásán bukott el tavaly egy nagyszabású termálfürdő-építés; a spanyol befektetés presztízsét növelte volna, hogy az ibériaiak ajánlatukat a spanyol király 2008-as látogatására időzítették. Minőségi előrelépést jelentene egy kutatási-fejlesztési központ, és egy felsőoktatási intézmény megtelepedése. Mivel a városban lévő cégek is a képzett, nem feltétlenül olcsó munkaerőt alkalmazzák, az említett intézmények további ilyen típusú munkahelyeket teremthetnének. A város részben anyagilag és egyéb eszközökkel is társulhatna a szükséges infrastruktúra kiépítéséhez, a kistérségi közúti és vasúti közlekedésfejlesztéshez. Ilyen például az elővárosi vasút és a 4-es metró összekötése, ám ez a vállalkozásélénkítési lehetőség egyelőre csak elképzelés.