Az alkotmányos keretek adottak, és azok szerint a büntetőjogi felelősség megállapítása nem a kormány feladata - szögezte le ezzel kapcsolatban Hack Péter büntetőjogász. A volt szabad demokrata politikus emlékeztetett rá, hogy 2002-ben az akkori kabinet is próbálkozott valami hasonlóval, az igazságszolgáltatás pedig tette a dolgát. Az ügyek többségében még a bűncselekmény gyanúját sem állapították meg.

Hack ugyanakkor fontos kérdésnek tartja, hogy milyen ügyekre gondolhatott Balsai. Ha tudnak konkrét bűncselekményekről, miért nem hozakodnak elő azokkal nyomban? Ezzel nem kellene várni a következő választásig, ám ha csak kormányra kerülve akarnak feljelentéseket tenni, az elévülési időn belül természetesen ez a lehetőség is nyitva áll - fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a döntés joga most és később is a független igazságszolgáltatás kezében lesz.

A jogász hangsúlyozta: kérdéses, hogy az igazságszolgáltatás mindebből mire lesz vevő. Miután a kormányzati befolyás minimális, az ügyészség és a bíróság nyilván a következő választás után is becsülettel dolgozik tovább. De ha a végrehajtó hatalom mégis próbálkozna valamivel, annak a következménye az lenne - int óvatosságra a büntetőjogász -, hogy Magyarország gyorsan kiírná magát a jogállamok sorából, s bizonyára az Európai Unió is hallatná a hangját.

Szocialista körökben felvetődött, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki tiszte - mindenekelőtt a főbíró kétségbevonhatatlan pártatlansága - éppen a kilátásba helyezett "igazságtétel" miatt értékelődött fel. Hack Péter szerint nem ismeri a rendszert, aki erre hivatkozik, az elnök ugyanis nem főnöke a bírói karnak. Tehát az érdemi ítélkezési tevékenységgel összefüggésben senkinek, még az LB-n dolgozóknak sem adhat utasítást.

Maga egyébként azért tartja szerencsétlen döntésnek, hogy a parlament leszavazta Havasiné Orbán Máriát, mert bizonyos benne: a győri táblabíróság elnöke informálisan sem próbált volna beavatkozni az ítélkezésbe, ami talán nem volt mindig így.