Debreceni hadjárat a városi fák ellen
Debrecenben az elmúlt években több olyan fakivágási eset is történt, amely a cívisváros határain belül és országosan is indulatokat keltett. Az ezredfordulón a főtér sétálóövezetté való átalakítása során távolítottak el tucatnyi egészséges fát a közterületről. A szakemberek akkor arra hivatkoztak: a fák amúgy is belepusztultak volna az esetleges átültetésbe, ráadásul áthelyezésük sokkal több pénzbe kerülne, mint fiatal fák ültetése.
A Nagyerdőben 2004 júniusában engedély nélkül vágtak ki egy 260 éves kocsányos tölgyet, amely 1981 óta élvezett helyi védettséget. A favágók a polgármesteri hivatal engedélyére hivatkoztak, azt állították, a városházán kaptak megbízást, erről azonban a város főkertésze, Mezősi János nem tudott. A felháborodás hatására az ügyben vizsgálat indult, s kiderült: a debreceni önkormányzat városüzemeltetési osztályának egyik beosztottja járt el az ügyben gondatlanul, amikor egy helyi kft. szakembereit megbízta a korhadás miatt veszélyesnek ítélt fa kivágásával. Az ügyben két éve született jogerős táblabírósági ítélet, amely a munkálatokat irányító szakembert rongálás miatt 70 ezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte (az elsőfokú döntés még természetkárosításról és szabadságvesztésről szólt).
Tavaly júniusban Debrecen belvárosában összesen kétszázhúsz fa kivágását kezdték meg úgy, hogy erről előzetesen nem tájékoztatták az önkormányzati képviselőket és a természetvédelmi szakembereket. Helyi környezetvédők körében megdöbbenést váltott ki az akció időzítése, mert a madarak költési ideje alatt a természetvédelmi törvény szerint nem szabad a fákat kivágni. Az ostorfák kivágása meglepte az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnökét, Szabó Miklóst is - ennek ellenére az ügyről a városházán azt nyilatkozták: a fakivágás elrendelésében minden tekintetben szabályosan járt el a hivatal. A kivágott fák helyén a közelmúltban látványos és némileg populista akció keretében kezdték meg a faültetést: a polgármester, a helyi Fidesz-frakció vezetője, s velük együtt több önkormányzati képviselő ásót ragadott, és saját kezűleg lapátoltak földet a fák gyökérzetére.
Debrecenben a mostani tavasz sem kezdődhetett meg fakivágások nélkül. A belvárosi Csapó utcában, az új pláza mellett a napokban kivágtak csaknem harminc darab, több mint ötvenéves nyugati ostorfát azzal az indokkal, hogy a növények elöregedtek, s helyükbe fiatal fákat kell ültetni. Az elhanyagolt nagyerdei strand kerítése mellett pedig közel 100 tölgyre és fenyőre került narancssárga festékcsík, amiből a helyiek arra következtettek: itt is fairtás készül, valószínűleg a fürdő felújítása és bővítése alkalmából.
- A debreceni városvezetés nem tartja igazi értéknek a zöld felületeket: a nyilvánosság előtt szeretnek ugyan ültetni, de előtte mindig vágni akarnak - foglalja össze évtizedes tapasztalatait Zsák Ferenc Tibor, az ügyekbe rendre bekapcsolódó Tiszántúli Természetvédők Társulata vezetője. A zöldaktivista szerint idén január óta ugyanakkor lényegesen nehezebb a városi fanyűvők dolga: mióta a közterületi növényzetről szóló új rendelet hatályba lépett, 60 napot kell várni a döntés megszületésétől az esetleges vágás elkezdéséig, és ezalatt nemcsak a szakhatóságok, hanem a lakosság észrevételeit is meg kell hallgatni. Zsák Ferenc Tibor szerint a jogszabály, illetve a közfigyelem nagy valószínűséggel megóvja majd a Nagyerdő megjelölt fáit. - Folyamatosan egyeztetünk a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, a szakvéleményük szerint a beruházás a helyi védettséget élvező fák kivágása árán nem valósítható meg - hangsúlyozta az aktivista. Mint kérdésünkre elmondta, a növényirtást csak így, a terveket időben megszellőztetve lehet megakadályozni, az utólagos szankciók ugyanis nem tartják vissza a települések elöljáróit. Különösen azóta, hogy egy hasonló borsodi ügyben nemrég a főügyészség kimondta: "a hatóság (adott esetben az önkormányzat) tévedése nem valósíthat meg bűncselekményt".
