Kurucos ellenállás, kedvelt homokzátony
Balatonlelle strandügyben történő, több éve tartó, hatósággal szembeni ellenállását amolyan "kurucos" viselkedésnek nevezte Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a közelmúltban egy balatoni rendezvényen. Azt mondta, a tárca meg fogja vizsgálni műszaki és szabályozási oldalról, miként lehetne legalizálni a lellei homokos strand fennmaradását.
A történet négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Balatonlelle fizetős strandját feltöltötték a közeli kikötő mélyítéséből származó balatoni szürke homokkal. Az aszályos évek utáni emelkedő vízszint miatt a töltést az engedélyezettnél magasabbra emelték, igazodva a közeli szabadstrandon akkor jóváhagyott szinthez, de ehhez nem sikerült utólag megszerezni a zöldhatóság hozzájárulását. A szabálytalan feltöltés miatt eljárás indult, amelyben a hatóság a homoktöltés a víz szintjéig történő visszabontására kötelezte a munkát elvégző társaságot. Kenéz István, Balatonlelle polgármestere ekkor aláírás-gyűjtési akcióba kezdett: egy hónap alatt tízezer támogatót szerzett a fövenyes strandnak. Szerinte példaként kellene bemutatni a lellei turistacsalogató kezdeményezést, nem lerombolni.
A tómederből mintegy 15 ezer négyzetméternyit elfoglaló fövenyes strand népszerűnek bizonyult: megtriplázva a korábbi vendégszámot, a belépőkből, az üzletek bérleti díjából és egyéb szolgáltatások bevételeiből jelentős többletforráshoz juttatta a helyi önkormányzatot. A polgármester időközben több - az éppen hivatalban lévő - környezetvédelmi minisztertől is ígéreteket gyűjtött be az ügy "humánus" rendezésére, de a mai napig nem jutott dűlőre a zöldhatósággal. Ennek ellenére senki nem bontja el a víz által részben már visszafoglalt, olykor újabb megerősítésre szoruló homokos töltést, de az ellenállásnak ára van. Évi 200-500 ezer forintnyi bírságot fizet emiatt a kikötőjéből kikotort homokot elhelyező Lelle SPC Zrt., abban reménykedve, hogy előbb-utóbb lesz fordulat az ügyben.
A kialakult helyzet kettősségét jól jelzi, hogy amíg a zöldhatóság büntet, a környezetvédelmi tárca az elmúlt nyarakon kétszer is kék zászlóval jutalmazta a fürdőzők körében népszerű strandot. A lelleiek csendes, "kurucos" ellenállását az is erősíti, hogy a mederkezelőnek és a zöldhatóságnak eltérő az álláspontja.
Csonki István, a mederkezelő Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint a lellei ügyben nem történt tiltott mederhatár-módosítás vagy tényleges partfeltöltés, hanem csak egy olyan felhomokozás, amit a tó egy idő után - a természetes hullámzással - viszszamos a mederbe. A homok a Balatonból származik, nem tartalmaz a természetes víztől idegen, káros anyagokat, így veszélyt sem jelent a tóra.
A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a zöldhatóság - álláspontja ezzel szemben az, hogy a Balaton-törvényt be kell tartani. Eszerint pedig a tó medre nem csökkenthető, így az ott végzett beavatkozás nem járhat a jogi partvonal megváltoztatásával - magyarázta álláspontjukat Kovács Júlia igazgatóhelyettes. Mivel a lellei felhomokozás mennyiségében és műszaki kivitelezésében is jelentősen eltér az engedélyezettől, megváltoztatja a meder jellemzőit, a felügyelőség a Lelle SPC Zrt.-t bontási terv benyújtására kötelezte, és a cégre végrehajtási bírságot szabott ki.
A környezetvédelmi tárca sajtóosztályán az üggyel kapcsolatban érdeklődésünkre annyit közöltek: munkatársaik jelenleg vizsgálják, hogy miként lehet a partvédő művek helyén természetközelibb, lídós partszakaszokat kialakítani úgy, hogy azok jogszerűek legyenek, ne csökkentsék a tó medrét, és ne károsítsák a tavat.
Miközben tehát Balatonlelle strandján már egyengetik az "illegális" homokot az újabb idegenforgalmi szezon megnyitása előtt, a kérdés még mindig megválaszolatlan: lesz-e lehetőség ideiglenesen fennmaradó, turistákat vonzó, kárt nem okozó lídókat kialakítani a tómederben. A lellei ügy lezárását több, a példát követni kívánó tóparti önkormányzat is sürgeti és figyelemmel kíséri. Ezért vállalt közvetítő szerepet a vita tisztázásában a Balaton Fejlesztési Tanács.
