Csepel-Manhattan és Víziváros
Budapest legnagyobb öszszefüggő, még beépítetlen régiója döntően a főváros, a XXI. kerület és a spanyol Martinsa-Fadesa ingatlanfejlesztő tulajdona; elvben mindhárman támogatják azt a hosszú távú városfejlesztési programot, amely másfél évnyi egyeztetés eredményeként a közelmúltban született meg. A tervre Csepel szakbizottsága a napokban adta áldását, a Fővárosi Közgyűlés városfejlesztési bizottsága várhatóan április 15-én tárgyal róla. Ha Csepel után Budapest is szentesíti az elképzeléseket, megkezdődhet a területre vonatkozó Fővárosi szabályozási keretterv és a Kerületi szabályozási terv módosítása, s megindulhatnak a beruházások.
Mint arról már beszámoltunk, a tulajdonosok korábban megosztottak voltak, hogy mi és milyen arányban épüljön a szigetcsúcson. A mostani tervben a kerület által dédelgetett magasház-építési álmokat tömörítő "Csepel-Manhattan" koncepcióval együtt jelenik meg a "Csepel-Víziváros" gondolata. Ha a leendő hatalmas zöld felületekkel megkétszereződik a főváros sport- és szabadidős közparkjainak a területe, lehetőség nyílik, hogy Budapest 2011-ben megpályázhassa a 2020-as nyári olimpiai játékok rendezését. Annak egyik lehetséges fő helyszíne a szóban forgó terület.
A londoni dokknegyed mintáját követő tervet hazai és nemzetközi építészek önthetik majd végleges formába. Sokszínű városrészként a Csepel-sziget Budapest karakteres részévé válhat: 25-30 évesre becsült távlatban 2,5 millió négyzetméteren üzleti negyed, lakások, oktatási és szabadidős létesítmények épülhetnek. Egyes lakónegyedek esetleg olimpiai faluként, az irodák médiaközpontként, míg a tartalék területek a sportesemények helyszíneként is szolgálhatnának. A fejlesztések egyedülálló különlegessége, hogy a terület fele zöld és vízfelületekből áll majd. A programmal előre hozhatók olyan nagy infrastruktúra-beruházások is, mint a régió négy új Duna-hídjának és az észak-déli gyorsvasút, illetve egy új metróvonal megépítése.