De vajon melyik ez az időpont?

Az alkotmány szerint a szociális rendszert átalakításakor biztosítani kell, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az új helyzetre történő felkészülésre. Az alaptörvény konkrétan nem mondja ki, hogy egy jogszabály hatálybaléptetésénél ez mennyi időt jelent.

Az Alkotmánybíróság eddig a felkészülési idő hiánya miatt akkor állapította meg valamely jogszabály alkotmányellenességét (például a Bokros-csomag több részénél), ha az úgy állapított meg a korábbinál hátrányosabb rendelkezést, illetve oly módon hárított fokozott kockázatot a címzettekre, hogy nem volt elég idő az új rendelkezések megismerésére, illetve az azokra való felkészülésre. (Például a gyes szabályainak gyors megváltoztatása.)

Mindazonáltal a munkaügyi tárcánál felhívták a figyelmünket arra, hogy egy 1992-ben hozott határozatában az Alkotmánybíróság kifejtette: a jogszabály alkalmazására való felkészüléshez "kellő idő" megállapítása és biztosítása a jogalkotó mérlegelésének és döntésének függvénye. Az alkotmányellenesség csak a jogszabály alkalmazására való felkészülést szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő elmaradása, illetőleg hiánya miatt állapítható meg. Négy évvel későbbi határozatában a taláros testület azt állapította meg, hogy sem a nyugdíjkorhatár megállapításának, sem a megállapított életkor megváltoztatásának nincsenek külön alkotmányos előírásai. Az AB szerint, ha fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, az biztosítja a megfelelő felkészülési időt.

A munkaügyi minisztérium szerint legalább egy év felkészülési idő biztosítása a legszigorúbb forgatókönyv esetén is indokolt. E szerint akár egy év múlva is elkezdődhet a nyugdíjkorhatár emelése - évente hat hónapos ugrással.