A 2007 szeptemberében az egyetemekre és a főiskolákra beiratkozott 47600, államilag támogatott hallgató közül 4300 - az érintettek több mint 9 százaléka - nem teljesítette az első két szemeszterben az előírt kreditek legalább felét. A felsőoktatási törvény szerint ők csak költségtérítéses formában folytathatják. Ez az előírás a most másodéves hallgatókra érvényes elsőként. Az évenkénti átsorolásról szóló új szabályozás célja, hogy a néhány pontos felvételi pontkülönbség miatt ne legyenek teljes tanulmányuk idejére támogatott, illetve költségtérítéses képzésekre bebetonozva a hallgatók. A támogatott képzésből kiesettek helyére jól teljesítő költségtérítésesek kerülhetnek.

Az intézmények az elégtelenül teljesítő hallgatóknak csak a felét, 2200 diákot soroltak át szeptemberben fizetős képzésekre. Átsorolni ugyanis legföljebb az adott helyen tanuló támogatott hallgatók 15 százalékát lehet, de néhány helyen az elégtelenül teljesítők ennél jóval nagyobb arányban voltak.

A szaktárca adatai szerint a nappali tagozatos, illetve a részidős képzésekben hasonló, öt-öt százalék körüli az átsoroltak aránya, képzési területenként azonban nagy a szórás. Az agrár-, a műszaki és a természettudományos képzésekben a hallgatók 6-9, a bölcsészettudományi, a gazdasági, a jogi, az orvosi, a pedagógusképzési területeken viszont csak a diákok 1-3 százalékát irányították át fizetős oktatásra (az arányok nem függetlenek attól, hogy az előbbi területekre kettessel is be lehetett kerülni). Államilag támogatott képzésbe ugyanakkor a kiesetteknél kevesebben kerültek be: a 17100 érintett költségtérítéses hallgató 9 százaléka, úgy 1500 diák tanulhat most ingyen. Az átlagnál nagyobb arányú - 15-25 százalék - átsorolásra az agrár-, az informatikai, a műszaki, a természettudományos képzésekben volt mód.

A támogatott képzésből kiesettek közül sokan nem tudták befizetni a százezrekre rúgó költségtérítést. A tárca erről nem gyűjtött be adatokat, de a lapunk által megkérdezett egyetemek és főiskolák jelzései alapján az intézmények több száz hallgatót veszíthettek. A Pécsi Tudományegyetemen 162 támogatott hallgatót soroltak át költségtérítésesnek, a felük nem folytatta tanulmányait. Az ELTE-n 276 hallgatót irányítottak át fizetős szakra, de csak 79-en fizették be a költségtérítést.

Az egyetemek a hallgatói létszám után kapják az állami támogatást. Az állami képzésből kiesett hallgatók után nem jár a fejkvóta, viszont ha a költségtérítést sem fizetik be, pénzt veszít az intézmény. Az egyetemek ugyanakkor nem tudják betölteni a kiesett támogatott hallgatók helyeit. A költségtérítéses hallgató ugyanis kevesebb, ráadásul az átkerüléshez kiemelkedően kell teljesíteniük.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a Budapesti Műszaki Főiskola oktatási igazgatója, Kártyás Gyula. Itt az 1665 érintett hallgató közül 231-et soroltak át költségtérítésesnek, de közülük csak 105-en fizették be a tandíjat. A megüresedett helyekre csak 85 költségtérítéses hallgatót irányítottak át.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen átsoroló határozatot kapott 715 olyan hallgató, aki tanulmányait még 2002-ben kezdte meg, de még mindig nem fejezte be. A 2002-ben beiratkozott hallgatóknak ugyanis 13 félév alatt el kell végezniük a tízszemeszteres képzést, különben csak költségtérítéses formában tanulhatnak. Szabó Mihály szerint a hallgatóknak hozzávetőleg csupán a negyede fejezi be az előírt tíz félév alatt a tanulmányait, 25 százalékuk 10-13 félév között szerez diplomát, újabb negyedük 13 félévnél is tovább jár egyetemre. A maradék negyednyi hallgató sosem szerez diplomát.

A költségtérítés összege néhány nappali tagozatos képzésen (Ft/szemeszter)

Forrás: Felvételi tájékoztató