Oszkó Péter lesz a pénzügyminiszter, Kiss nem biztos, hogy marad a kormányban
Nincs még végleges kormányzati struktúra és névsor, de már formálódik a jövő héten várhatóan hivatalba lépő új kormány. A miniszterelnök-jelölt, Bajnai Gordon tegnap folytatta az egyeztetéseket. Ezúttal a Reformszövetségben szerepet vállaló közgazdászokkal találkozott: vendége volt Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója és Békesi László volt szocialista pénzügyminiszter (az SZDSZ egyik korábbi kormányfőjelöltje), illetve Chikán Attila, az Orbán-kormány gazdasági minisztere és Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke (akit korábban lehetséges miniszterelnök-jelöltként neveztek meg a szocialisták).
Ami a lehetséges kormánynévsort illeti, a pontos és végleges lista csak jövő hét kedden - Bajnai Gordon feltételezhető megválasztása és eskütétele után - válik hivatalossá. Úgy tudni, az MSZP- és az SZDSZ-frakcióval is csak ezt megelőzően ismerteti kormányának összetételét az új miniszterelnök.
A Népszabadság megbízható forrásai szerint az egyeztetések folyamatosak. Egyedül a pénzügyminiszter személye biztos: megbízható forrásaink megerősítették, hogy Oszkó Pétert, a Deloitte Zrt. elnökét kérte fel Bajnai, és ő vállalta a pénzügyi tárca irányítását. Lehet, hogy kimarad a kabinetből Kiss Péter kancelláriaminiszter is, miután Bajnai a szociális és munkaügyi tárca vezetésére kérte fel, de ő ezt visszautasította. Úgy tudjuk, kettejük tárgyalása ma reggel folytatódik. A kancellária élére Bajnai állítólag új embert keres. Korábban megírtuk, és tartja magát a hír, hogy átszervezné a kancelláriát, és kizárólag a válságkezelés központjává tenné. Ezzel szembe megy egy, a kormányszerkezetben csak minimális változásokat javasló erős szocialista lobbi. Ennek nem hatalmi, inkább praktikus okai vannak: egy jelentősebb átalakítás, különösen új emberekkel, hosszú időre lassítaná a munkát.
Az mindenesetre várható, hogy Bajnai jelentősen csökkenti a miniszterelnöki kabinet létszámát és átformálja a hozzá kapcsolódó állományt; így a tanácsadói és kommunikációs igazgatói kört. Ennek egyik előjele a kabinetfőnök- és szóvivőcsere is. Ami a további kulcstárcákat illeti (szociális-, gazdasági-, igazságügyi- és kancellária) egyelőre szintén nincs végleges döntés. Az igazságügyi tárcánál ebben a pillanatban nagyobb esélye van Draskovics Tibor maradásának, mint lecserélésének, a szociális tárcát irányító Szűcs Erika viszont bizonyosan távozik - erre utal saját nyilatkozata és Kiss felkérése is.
A gazdasági tárcánál szintén kérdés az új vezető személye, a karaktere már annál jobban kitapintható, miután várhatóan itt is apróbb strukturális átalakítás készül: leválnak a fejlesztésügyek a gazdasági részről. Fontos kérdés, hogy ki lesz Bajnai miniszterelnök általános helyettese, ezt a posztot ugyanis eddig - Gyurcsány Ferenc alatt - Kiss Péter töltötte be. Annyi bizonyos, hogy oda erős pártpolitikus kell, aki kész szót érteni az MSZP-frakcióval és a kormányt kívülről támogató liberálisokkal is. Információink szerint többek között ez is napirenden lehet azon az egyeztetésen, amelyen ma reggel Bajnai mellett az MSZP vezérkara vesz részt. Reggel nyolcra az MSZP-frakcióvezetés, tizenegyre pedig állítólag az SZDSZ érkezik Bajnaihoz.
Bajnai válságkezelő programját folyamatosan próbálják kívülről is alakítani, elsősorban szocialista oldalról. (A napokban liberális részről is hallhatóak voltak baloldali hangok; Horn Gábor ügyvivő a rászorultak javára jöveledem átcsoportosító intézkedéseket szorgalmazott. Ez meg is lepte Bajnai stábját.) Mindenesetre az MSZP képviselői a lehetőségekhez mérten baloldali karaktert akarnak adni a válságkezelő csomagnak.
Bajnai Gordon a politikai nyilatkozatról szóló utolsó frakcióülésen közölte, hogy a nyilatkozat "zárt papír", az abban felsorolt kiadáscsökkentő intézkedések listája nem rövidülhet. Ugyanakkor a miniszterelnök-jelölt utalt arra is: ha érkeznek további, a válságkezelési program eredményességét szolgáló ötletek, akkor azok a készülő kormányprogramban helyet kaphatnak - de akkor és csak akkor, ha nincs kiadásnövelő vonzatuk. Azon elképzeléseket, amelyek a képviselők szerint megfelelnek ennek a kettős feltételnek megküldték Bajnai titkárságára, ahol értékelik és felhasználják azokat.
A frakciótagokon túl az MSZP elnöksége is ajánlásokat, javaslatokat fogalmazott meg Bajnainak - az erről szóló majd háromoldalas dokumentumot Kiss Péter kancelláriaminiszter fogta össze. A javaslatok azt célozzák, hogy a társadalom gazdagabb rétegei többet vállaljanak a terhekből.
A javasolt intézkedések között szerepel a luxusautók (meghatázott köbcenti feletti gépkocsik) súlyadójának radikális megemelése, az állami cégek vezetőinek a fizetésük fellett járó mindennemű jutalék és prémium megvonása vagy magas adókulcs alá vonása, a képviselői költségtérítések és fizetések ügyének rendezése is.
Szanyi Tibor javaslata egy harmadik, szociálisan érzékeny áfakulcs bevezetéséről szól, ebbe tartoznának az alapvető élelmiszerek, a nagy munkaigényű szolgáltatások - így az építőipar, a vendéglátás és a turizmus -, illetve az alternatív energiák.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is záradékot csatolt aláírása mellé, ebben azt írta: olyan kormányt szeretne, amelynek lépései nyomán csak minimális mértékben csökken a foglalkoztatás, amely tesz a társadalmi különbségek csökkentéséért, megteremti a pénzügyi stabilitást, és állami beavatkozással élénkíti a gazdaságot. A távirati iroda szerint Szili azt is kezdeményezte, hogy - a kiadáscsökkentés mellett - a kormány tekintse át a bevételek növelésének lehetőségeit is, erre példaként a szén-dioxid-kibocsátási kvóta értékesítését, a multinacionális cégek támogatási- és kedvezményrendszerének felülvizsgálatát, valamint a privatizációs szerződések teljesülésének áttekintését sorolta fel. Értesüléseink szerint Bajnai készül egy, a szocialisták javaslataira nagyban építő "szolidaritásblokk" beépítésére a válságkezelő programba.
Felmondások és végkielégítések
Több mint százötven minisztériumi tisztségviselő kapja meg a felmondólevelét a kormányváltással. A törvény erejénél fogva Gyurcsány Ferenc távozásával egyidejűleg automatikusan 15 miniszter, 13 államtitkár és 55 szakállamtitkár mandátuma szűnik meg - és mintegy száz politikai tanácsadóé és főtanácsadóé. Utóbbiak számáról nincs központi adat, az általunk megkérdezett tárcáknál az ilyen beosztásban dolgozó alkalmazottak száma 0 és 6 fő között volt, az egyetlen kivétel a Miniszterelnöki Hivatal: ott 42-en dolgoznak ilyen beosztásban. Nekik végkielégítés jár: a vezetőknek (miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok) hat hónap - ha már legalább két éve ebben a beosztásban dolgoznak. Egy évnél hosszabb "munkaviszony" háromhavi végkielégítést hoz, egyévesnél rövidebb idejű mandátum esetén nem jár semmi, ahogyan akkor sem, ha a következő kormány újra foglalkoztatja őket. Minden állami vezetőt, és politikai tanácsadót újra ki kell nevezni ugyanis a kormányváltás után - a végkielégítés akkor nem jár, ha valóban megkapják az új kinevezést. Akkor sem lehet felvenni a kormányváltási extrát, ha más minisztériumhoz kerülnek át az átszervezések során, ám akkor igen, ha - mondjuk - egy állami cégben kapnak vezető tisztséget, vagyis nem közalkalmazotti státuszt töltenek majd be. (Munkatársunktól)
