Bajnai-csomag: kutatói hatásbecslések
Tóth István György közgazdász-szociológus, a Tárki vezérigazgatója azt mondja, a Bajnai-csomag eddig ismert elemei előreláthatólag azokból a zsebekből vesznek ki, amelyekbe korábban a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány beletett.
- Válsághelyzet van, a kormánynak lépnie kell, de hogy mennyire igazságosan osztják el a terheket, vagyis hogy a zsebekből milyen elgondolások alapján vesznek ki pénzt, azt csak akkor tudjuk majd, ha az is kiderül, honnan vonnak még el, és hol könnyítenek adócsökkentés formájában - mondja Tóth, aki szerint az állam nemcsak a szociálpolitikában költekezik túl, hanem szinte mindenütt, ahol szerepet vállal. Ráadásul a költségvetésnek vannak a jóléti kiadásokon túl más nagy elosztórendszerei is - ilyenek az agrártámogatások, a közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások -, ahol már bejelentettek elvonásokat, de hogy mennyit és pontosan honnan, nem tudni. A csomag eddig nyilvánosságra került intézkedéseiből elsősorban a készpénzes újraelosztás lakosságot érintő részei ismertek, azok is csak többé-kevésbé.
- A jóléti osztogatásból a pénz főleg az alsó középosztály felé folyt. Ennek terheit 2006-ban a kormány a fiskális kiigazítás során - adóemelések formájában - a felső középosztályra hárította. Az egész újraelosztási folyamat tehát eddig a középosztály alsó és felső része között zajlott, de ennek tartalékai, részben a pénzügyi válság miatt, kimerültek. Ezért veszik vissza a jóléti támogatásokat - mondja.
A szociológus szerint csak akkor érdemes a csomag társadalmi hatásairól gondolkodni, ha tudjuk, hogy az adóoldalon mire készül a kormány. Ez alapján lehet ugyanis következtetni arra, kit és hogyan érint majd a csomag, mint ahogy arra is, a megszorítások eredményeképp el lehet-e kerülni egy még súlyosabb finanszírozási válságot, illetve később a gazdaság növekvő pályára áll-e. A családi pótlék befagyasztásáról Tóth István György azt mondja, volt már példa erre, a Fidesz kormányzásának idején, ez valójában a szegényeket érinti érzékenyebben, de - tette hozzá - nem a szegények vonulnak az utcára forradalmat csinálni. - Ha a kormány hitelesen képes bizonyítani, hogy a megszorítások segítik a növekedési korlátok eltávolítását, akkor lehetséges, hogy a társadalmi feszültségek ellenére a program az utcán nem fog elbukni - jelentette ki.
- Nem mindegy, hogy egy-egy háztartást mennyire érintenek a tervezett intézkedések. Lehetnek olyan családok, akiktől egyszerre több áldozatot követelnek: befagyasztják a családi pótlékukat, miközben elvonják a 13. havi illetményüket, és a jövőben távhőtámogatást sem kapnak - ezt már Scharle Ágota mondja. A Budapest Intézet tudományos főmunkatársa szerint ilyen helyzetben különösen nagy szükség van a részletes hatás-vizsgálatok készítésére és bemutatására.
- Azokban a családokban, ahol a családfő alkalmazottként dolgozik, az átlagosnál kisebb a szegények aránya. - A 13. havi illetmény megvonása nem a napi kiadásokra hat majd, hanem a karácsonyi ajándékok értéke és mennyisége csökken, hiszen a közszférában dolgozók egy összegben, ekkortájt kapták meg a pluszbért - magyarázza.
A 13. havi nyugdíjak megszüntetésénél is hasonló a helyzet. A legtöbb nyugdíjas a jövedelmi létra középső harmadában helyezkedik el, a legalsó tizedbe csak a nyugdíjasok hat-hét százaléka tartozik.
- A legszegényebbek jórészt eddig sem gázzal fűtöttek, így a gázár- és a távhőár-támogatás megszüntetése kevéssé érinti őket. Ahol viszont mégis szükség lenne ilyen jellegű segítségre, ott a lakásfenntartási támogatásba kellene visszaépíteni a hiányzó összeget - véli Scharle Ágota. Egyértelműnek tartja viszont, hogy a családi pótlék befagyasztása nagyobb arányban sújtja a a legnehezebb helyzetben élőket. Kiváltképp a három- és többgyerekes családoknál (amelyek 60 százaléka a legszegényebb ötödbe tartozik) kellene meggondolni, hogyan lehetne őket a megszorításoktól megkímélni. A gyes és a gyed változásait csak abban az esetben tartja problémásnak, ha az időtartam rövidítésével párhuzamosan nem kezd a kormány intenzív bölcsődei férőhelyfejlesztésbe. - Úgy nem lehet elvenni a gyedet, hogy nincs hova vinni a gyereket - érvel.
Scharle Ágota véleménye szerint hatásvizsgálatok nélkül vitatható a táppénz lecsökkentése a munkanélküli-járadék szintjére, miközben az intézkedés érintettjeinek vélhetően gyógyszerekre és orvosra is költeniük kell.