A válság és a gazdagok felelőssége
Mindenkinek meg kell alkudnia, mindenkinek lejjebb kell szállítania az igényeit - mondja Pataki Ági, a játék- és reklámfilmeket egyaránt készítő Filmpartners produkciós iroda társtulajdonosa. Ők számokban még nem érzékelik a válság hatásait, de a lehetőségek tekintetében már igen. Pataki Ági szerint 15-20 százalékkal kevesebb reklámfilmes ajánlatkérés érkezik hozzájuk. Ami pedig a játékfilmeket illeti, az állami támogatások, pályázatok bizonytalanná válása miatt idén, bár szeretnének, még nem tudják, hogy fognak-e új játékfilmet készíteni.
Ez pedig a magánéletükre, az életmódjukra is hatással van. - Megváltozott az attitűdünk, hiszen tudjuk, hogy a mi cégünkhöz is begyűrűzik a krízis - mondja. Szerinte azoknak, akik nem küzdenek napi megélhetési gondokkal, erkölcsi kötelességük minél több munkahelyet megóvni, akár a profitjuk terhére is. Hozzátette: ez csak akkor sikerülhet, ha a magánéletben is kisebb költségeik vannak.
- Nem akarok álszent lenni, nem arról van szó, hogy nem vehetem meg a közértben azt, amit eddig, de idén például a Balatonra megyünk nyaralni drága külföldi út helyett - mondja. Pataki Ági hasonló hozzáállást tapasztalt a környezetében is, azt mondja, hogy a munkaadóknak sokkal nagyobb mozgásterük van, mint a munkavállalóknak, így nekik kell több felelősséget vállalni.
- Már tavaly ősszel készítettünk egy "B forgatókönyvet" arra az esetre, ha a válság súlyosbodna - mondja Törő István, a Virág Judit Galéria társtulajdonosa. Január elsejével csökkentették vállalkozásuk kiadásait. A legfontosabb szempont náluk is az volt, hogy ne kelljen senkit elküldeni a galéria munkatársai közül. - Nyolc-tíz éve dolgozunk velük, akár a saját kiadásaink mérséklése árán is biztosítani szeretnénk az állásukat - teszi hozzá. Törő István kiemelte: most is úgy élnek, ahogy tíz éve, amikor nem voltak ennyire kedvező anyagi helyzetben. - Nincsenek, nem voltak extrém luxuskiadásaink, ez távol áll tőlünk - mondja. Külön is felhívták családtagjaik figyelmét arra, hogy józanul költekezzenek, igyekezzenek megállni saját lábukon a nehezebb időszakban. - Személyes életünkben leginkább az utazáson és a reprezentáción spórolunk - fogalmaz. Teszik ezt annak ellenére, hogy még nem érzékelnek radikális visszaesést a piacon.
- A gazdagok, azok, akik megtehetik, most azzal segítenek a legtöbbet, ha fogyasztanak azok helyett is, akik nem tudnak - állítja Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke, társalapítója. Hozzátette: ő például többet jár étterembe, mint korábban, egyszerűen azért, hogy ne zárjanak be. - Fogyasztani, beruházni és fejleszteni kell azoknak, akik ezt megtehetik - mondja. A Graphisoft németországi tulajdonosának is takarékoskodnia kell, de a gyenge forint kompenzálja a magyar veszteségeket, ezért itt nem húzzák meg a nadrágszíjat. Éppen ellenkezőleg: beruháznak, ahogy fogalmazott, "a jövő érdekében". - Az állam kénytelen spórolni, mert el van adósodva, és nincs, aki tovább hitezzen. A jól menő cégeknek viszont, amelyeknek vannak tartalékaik, most kell fejleszteniük, többek között azért, mert ebből következik a munkahelyek megőrzése - mondja.
Az adakozást is fontosnak tartja, de szerinte jótékonykodással csak nagyon szűk területen tudnak segíteni, és ezzel tulajdonképpen olcsón nyugtatják meg lelkiismeretüket. - A vállalkozóknak elsősorban arra kell figyelniük, hogy saját üzleti tevékenységük során ne tegyenek olyat, ami bár rövid távon jó üzletnek látszik, hoszszabb távon mégis fenntarthatatlan, és a társadalom egészének árt - hangsúlyozza. Bojár Gábor szerint a profit fontos, de nem bármi áron. - Díjat adtam volna annak a banknak például, amelyik úgy dönt, hogy nem árul devizaalapú hiteleket, mert tudja, hogy igénybe vevői nem látják a kockázatot és tönkremehetnek. De ilyen bank nem volt - tette hozzá.
- Minden eddiginél jobban figyelek arra, hogy magyar munkahelyeken készült termékeket vásároljak - mondja Szalay-Berzeviczy Attila, az Unicredit Bank ügyvezető igazgatója, a BÉT korábbi elnöke. Bojár Gáborhoz hasonlóan ő is többet költ hazai filmekre, borokra, könyvekre, újságokra vagy éppen a sport támogatására. Szerinte "hazafias feladat" lett a magyar termékek és szolgáltatások fogyasztása, különösen azoknak, akik megengedhetik maguknak.
Ami az üzleti életet illeti, egyaránt érez felelősséget beosztottjai jövőjéért és az ország helyzetéért. Szalay-Berzeviczy Attila, aki éppen Londonban tárgyal pénzügyi befektetőkkel, azt mondja, hogy egy-egy tárgyalás sikere most nem pusztán vállalatának érdeke, de a magyar tőkepiacé és gazdaságé is, hiszen minden eddiginél jobban kell dolgozni azon, hogy vonzónak láttassák az országot a külföld szemében. És ez nem könnyű feladat.
