Miért nem volt kíváncsi a Magyar Gárda Budaházyra?
Sajátos fordulatot vett vasárnap a Kossuth téri demonstráció: amikor a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetője, Gonda László este azt közölte, hogy az általa bejelentett tüntetés véget ért, a rendezvény előbb "választási nagygyűléssé", majd "spontán demonstrációvá" alakult. A rendőrség nem avatkozott közbe. A tömeg este tízig feloszlott. A legfurcsább az volt, hogy Budaházy Györgyöt magyar gárdisták igyekeztek eltávolítani az emelvényről, mert a rendőrség elleni fellépésre buzdított. Végül a gárda elvonult.
A Kossuth téren tartott spontán demonstráción - ahová a Magyar Gárda Hősök terétől induló menetoszlopát kísérve több ezer tüntető érkezett - a gárda "értékrendjével, jövőképével összeegyeztethetetlen gondolatok hangzottak el" - magyarázza ezt közleményben Kiss Róbert országos főkapitány. Leszögezi, "mozgalmunk eddig törvényes keretek közt működött, ezáltal bírjuk a társadalom jelentős részének szimpátiáját". A megmozdulások most "nem a rendőrség által elkövetett jogsértésekről szóltak. Ha valaki mégis ezt kívánta középpontba állítani, az további feszültséget kívánt szítani a hatóság és a nemzet között, és ez csupán további felesleges utcai harcokhoz vezetett volna. Ehhez a Magyar Gárda nem adja nevét és arcát".
Rendőrségi források szerint a hivatalosan bejelentett Kossuth téri tüntetés befejezésekor vasárnap este közölték, hogy az választási nagygyűléssé alakul át, amit nem kell a rendőrségen bejelenteni. Novák Előd, a Jobbik sajtófőnöke lapunknak leszögezte: szervezetük erről nem tudott. Tájékozódtak arról, hogy Vona Gábor elnök, illetve Morvai Krisztina, a párt EP-listájának vezetője hajlandó-e részt venni az eseményen, ám ők csak késő este értek volna oda. Ezért aztán a rendezvény spontán tüntetéssé vált.
Az érv pedig az volt, hogy az SZDSZ-nek arra a döntésére kívánnak - az előzetes bejelentési kötelezettség figyelmen kívül hagyásával - reagálni, amely szerint a párt támogatja Bajnai Gordont.
- Egy demonstráció bejelentésének elmulasztását csak valamilyen halaszthatatlan indok magyarázhatja - véli Halmai Gábor alkotmányjogász. Ilyen lehetett például az a tüntetés, amit akkor szerveztek, amikor 2002-ben a volt magyar miniszterelnök együtt emlékezett meg bukaresti kollégájával Románia nemzeti ünnepéről. A strasbourgi emberi jogi bíróság annak kapcsán mondta ki, hogy az azonnali reakciót kiváltó spontán tiltakozás a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén is jogszerű lehet. Ám az SZDSZ döntésére hivatkozva hirdetett spontán demonstráció nem feltétlenül tartozik e körbe - véli Halmai -, mert az új miniszterelnök személyéről a parlament csak a jövő héten határoz. A rendőrség persze nincs könnyű helyzetben, amikor egy konkrét helyzetben döntenie kell - tette hozzá.
