Elutasították legutóbbi, rendkívüli ülésükön Hiller István szakminiszter állami iskolákról szóló elképzelését az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal tagjai; szerintük az csak tovább növelné az iskolák közt már meglévő különbségeket. Ezzel gyakorlatilag egyedül maradtak, hiszen a pedagógus érdekképviseleti szervek többsége, valamint a szülők támogatják az elképzelést, és a Fidesz is tett olyan gesztust, amely arra utal, hogy nem tartják eleve elvetendőnek a gondolatot.

A miniszter szerint az iskolák egy részének állami fenntartásba vételével lehetne csökkenteni a szegregációt. Az önkormányzatok eltérő mértékben tudnak hozzájárulni iskoláik fenntartásához (a 3500 közoktatási intézmény 90 százalékát az önkormányzatok, hét százalékát az egyházak, három százalékát alapítványok, egyesületek tartják fönn), s ez komoly színvonalbeli különbségeket okoz. Hiller szerint megoldás, ha az intézmények egy részét tárgyalásos úton átveszi az állam, s adna elegendő pénzt a jó színvonalú oktatáshoz, s egységes tantervekkel biztosítanák a színvonalat. Első évben
100-200, a későbbiekben 300-500 iskola fenntartását venné át az állam. Hiller nem tervezi az összes iskola állami fenntartásba vételét, de úgy véli: "ez a mennyiség már hatással lesz a rendszer egészére".

Az oktatási szakértők szerint a hatás a kitűzött célokkal ellentétes lenne. Varga Júlia közgazdász, az Oktatási Kerekasztal témavezetője úgy fogalmazott: az összes iskola visszaállamosításáról lehetne szakmai vitát folytatni, de ha csak egy részüket venné át az állam, végzetesen kettészakadna a magyar iskolarendszer. - A szegény önkormányzatok igyekeznének megszabadulni a komoly költségeket jelentő iskoláiktól, így ez stigma lenne, és még azok a jobb szociális helyzetben lévő szülők is elvinnék onnan gyermeküket, akik eddig ezt nem tették meg - mutatott rá.

Varga Júlia szerint nem véletlen, hogy "sehol a világon nem csinálnak külön iskolát a szegényeknek", mert azzal nem lehet jobb minőségű oktatást biztosítani. A miniszter terveit támogató szervezetekre utalva hangsúlyozta: meg kell értenie a társadalomnak, hogy az integrált oktatásnak nincs alternatívája, és öngyilkos stratégia azzal szembemenetelni.

Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vezetője, aki szintén tagja a kerekasztalnak, politikai populizmusnak tartja az állami iskolákról szóló terveket. Rámutatott: a javaslat a nehéz helyzetben lévő önkormányzatoknak kínál látszatmegoldást, amelyhez nincs meg semmilyen feltétel. - Nincsenek új tantervek, nincs minőségi program. Vagy ha vannak, eddig miért nem azokat használták az iskolák? - vetette föl.

Horn György szerint kérdéses az is, honnan és miből fogják ezekbe az iskolákba vonzani a kiemelkedő teljesítményű tanári gárdát. Hozzátette: még ha csupán ugyanannyi kiegészítést kapnának az állami iskolák, mint most az egyházi fenntartásúak, az 500 iskolával és 80 ezer diákkal számolva is több mint tízmilliárd forint többletkiadás lenne. Honnan lesz erre pénz? A költségeket tetézné, hogy külön apparátust is létre kellene hozni az állami iskolák felügyeletére. - Ez bürokráciához vezetne, és eltávolítaná a helyi közösségektől az oktatás irányítását - mondja az oktatási tárca tanácsadó testületében, az Országos Köznevelési Tanácsban (OKNT) is tevékenykedő szakember. Szerinte, ha az állam is és az önkormányzat is fönntartana iskolákat, az tovább növelné az esélykülönbségeket: a szegény kistelepülések iskolái, illetve a nagyvárosi gettóiskolák helyzete csak tovább romlana.

Az OKNT alelnöke, Szebedy Tas sem támogatja az elképzelést. Szerinte a jelenleginek legalább a kétszeresét kellene rákölteni az állami fenntartásba vett iskolákra, hogy azok valóban magasabb színvonalat nyújthassanak. Ennek forrásait azonban nem látja, így pedig inkább a szegregáció erősödésétől kell tartani. - A centralizáció a forráskivonást teszi könnyebbé, ráadásul a központi irányítás sokkal nehezebben tud reagálni a helyi problémákra. Egy egységes, központi pedagógiai program kevésbé hatékony, mint egy adott iskola helyzetére, tanulói összetételére kialakított program - tette hozzá.