Roma család tette rendbe a református temetőt Pátkán
- A legrosszabbfajta ecetfa ez, csak úgy eszi a kályha - mutat a friss farakásra Babai János. - Hiába vágtunk ki sokat, nagyon gyorsan elfogy. De legalább van mivel fűteni. Megdolgoztunk érte, nem loptuk. Közben kitisztítottuk a temetőt.
A Fejér megyei Pátka református temetőjében állunk a 27 éves roma fiatalemberrel. Az 1600 lelkes falu - ahol a lakosok tíz százaléka cigány származású - az elmúlt hónapokban amiatt került reflektorfénybe, hogy tavaly nyáron Molotov-koktélokat dobtak három romák lakta házra. Az ügyészség szerint a bűncselekményt helyi polgárőrök követték el, ügyüket jelenleg első fokon tárgyalja a megyei bíróság. A romák és nem romák közti feszültség nem sokat oldódott a faluban az elmúlt hónapokban.
Babai János keveset tud az esetről, messze lakik a bűntett helyszínétől, ráadásul még soha nem keveredett konfliktusba nem roma pátkaiakkal. Az élettársával két gyereket nevelnek. Babaiéknál több generáció lakik egy fedél alatt a romasor utolsó házában.
Az udvarról rálátni a református temetőre, amelynek fáit évek óta tolvajok dézsmálták. A temetőgondnok szerint leginkább a helyi roma családok hordták haza engedély nélkül a tűzifának valót. A híveket nemcsak a lopás ténye háborította fel, hanem az is, hogy csak a legvastagabb, legkönynyebben kivágható fáknak kelt lába, ráadásul mindegyiket derékmagasságban vágták el.
- Két hónapja váratlanul bekopogtatott hozzám Babai János, aki azt mondta: ő nem akar lopni, ezért engedélyt kért, hogy kivághassa a temetőben a fákat - mondja Országh István, Pátka református lelkésze. - Másnap a presbitérium elé vittem a kérést, ahol hosszas vita után úgy döntöttünk, engedélyezzük Babaiéknak a fakivágást.
Országh István szerint a presbiterek egy része azért volt bizalmatlan, mert szerintük egy ilyen lépés visszamenőleg is legalizálta volna a falopást. Másrészt attól tartottak, hogy a roma fiatalember hanyag munkát végez, és rendetlenséget hagy maga után. A Babai Jánosnak bizalmat szavazók viszont azzal érveltek, hogy nem szabad visszautasítani egy pozitív gesztust egy olyan faluban, ahol nagy a feszültség a romák és a nem romák között, ráadásul az összes fa kivágásával végleg megszűnne a lopás a temetőben.
A fakivágásra azért mondtak igent a presbiterek, mert ezen a temetőrészen elvadult a növényzet, s ide régóta senkit nem temettek. A fák és a bokrok áthatolhatatlanul benőtték a területet.
- Valójában azt mondtuk: érdemes tenni egy próbát - magyarázza a döntést Országh István. - Azzal a feltétellel jelöltünk ki egy részt a temetőben, hogy ott nemcsak a fák nagyját kell kivágni, hanem teljes egészében meg kell tisztítani a területet. Azt kértük a fiatalembertől, hogy ha másokat is bevon a favágásba, akkor az ő munkájukat is felügyelje.
- Hiába szóltam több mint tíz roma családnak, senki nem akart segíteni - mondja Babai János. - Végül a sógorommal meg a testvéremmel vágtunk bele a munkába. Sokkal keményebb volt, mint gondoltuk. Valóságos dzsumbuj volt az egész, a fák mellett az összes bokrot ki kellett vágni.
Babaiék csak esténként és hétvégenként jártak ki a temetőbe, mivel mindegyikőjüknek van munkája. János például egy székesfehérvári kertészetben dolgozik. Azt mondja, a tarvágással mindenki jól járt: ők tüzelőhöz jutottak, a református hívek pedig visszakapták temetőjük nagy részét.
- A faluban bármi rossz dolog történik, mindig a romákra fogják - mondja Babai János. - De azt is észre kellene venni, ha egy roma valami jót csinál.
A református temető kitisztítását ugyan mindenki észrevette Pátkán, de túlzás lenne azt állítani, hogy osztatlan sikert aratott a dolog. A falu főutcáján megállított emberek szavaiból az derült ki, hogy Babaiék lépése nem sokat csillapított azokon az indulatokon, amelyeket a tavaly nyári Molotov-koktélos támadás hozott a felszínre.
- Babai Jani meg a sógora kivételnek számítanak a romák között - mondja egy 30 év körüli fiatalember a buszmegállóban. - Ismerem őket, a Janival annak idején együtt fociztam a falu ificsapatában. Tudom, hogy dolgos, becsületes emberek. De ez nem mondható el a többi, itt élő romáról.
A helyiek hosszú ideje gyakorlatilag minden lopást a romák számlájára írnak Pátkán, függetlenül attól, hogy - feljelentés és rendőrségi vizsgálat hiányában - az elkövetőket szinte sosem találják meg. Egy idős asszony szerint nagy hiba volt beengedni Babaiékat a temetőbe, mert vérszemet kaphatnak, és máshol is mindent ki akarnak majd vágni. Egy kisgyereket sétáltató nő szerint viszont sok hasonló gesztusra lenne szükség a romák részéről, hogy oldódjon a feszültség a településen.
A falubeliek közül egyébként sokan nem is tudják, milyen embert próbáló feladat volt az elvadult terület megtisztítása. A presbiterek alig akartak hinni a szemüknek, amikor meglátták a Babaiék által rendbe tett temetőt. A református lelkész megfogalmazása szerint sokkal jobb munkát végeztek, mint azt előzőleg remélték volna.
- Minden apró közeledés számít, de túlzás lenne azt remélni, hogy a pátkai romák és nem romák között belátható időn belül teljes megbékélés lehet - mondja Országh István.
A református lelkész Babaiék esetében már megtette a következő lépést: személyesen is meghívta a roma családot az évente kétszer meghirdetett társadalmi munkára, amikor a hívek összegyűjtik a szemetet a temetőben. Babaiék elfogadták a meghívást. A tarvágással egyébként hamarosan végeznek, a halmokba rakott fát is igyekeznek mielőbb hazaszállítani. Sietniük kell, mert egy ideje tolvajok dézsmálják az általuk összehordott farakást.
- Nem tudom, kik lophatják a fánkat - mondja Babai János. - Lehet, hogy romák, lehet, hogy nem. Az biztos, hogy tisztességtelen emberek. Elviszik, amiért más megdolgozott.
