A fideszes képviselő figyelmét nyilván elkerülte a riport (és az azt követő Magyar Nemzet-cikk) utóélete. Például az, hogy az oknyomozó újságírók nem oknyomoztak, hanem valótlanságokat állítottak - még a tanoda nevét sem tudták helyesen. A tárca és Derdák azonnal cáfolt: a Hír Tv és a Magyar Nemzet sem akkor, sem később nem kifogásolta a cáfolatot, érthetetlen tehát, hogy 2009 tavaszán ez a másfél éves cikk hogyan kerül elő egy politikus interpellációjában. Esetleg a két említett médiumot kívánja lejáratni azzal, hogy a feledés homályába veszett kínos riportját előássa? Milyen más magyarázat van arra, hogy megtámadja azt az embert, aki közel húsz éve szakadatlanul azon dolgozik, hogy olyan fiatalokat segítsen hozzá az érettségihez, akiket a zsákutcában vergődő magyar közoktatás, mint valami selejtet, évtizedek óta kidob? A rendszerváltozás óta megújulni alig képes pedagógustársadalom mellett ténykednek ugyanis még néhányan, akik sikereket érnek el a nehéz körülmények közt élő cigány gyerekekkel is. Derdák közülük való, és nem azért szegregál, mert szerinte ez így jó, hanem azért, mert ahol iskoláit létrehozza, már nincs kit kivel integrálni.

Sajókazán, ahol az ezres lélekszámú cigánytelepen mindössze két érettségizett ember él, az ő gimnáziumába már kétszáz fiatal jár a környező településekről is. Vajon mi a célja Pósán képviselőnek és a Fidesznek azzal, hogy besároz olyan embereket, akik a legelesettebbeket próbálják az oktatás útján megsegíteni, és akikből nagyon kevés van ebben az országban? És vajon miért van az, hogy időről időre azokat kell meghurcolni, akik a legjobbak közülünk?