Vitatott objektív felelősség
Legalább három okból lehet alkotmányellenes az objektív felelősségről szóló szabályozás - vélik a Zala Megyei Bíróságon. Ezért a közúti közlekedési törvény 2007-es módosítása alapján kiszabott közigazgatási bírság miatt kezdeményezett két pert is felfüggesztettek, és a bírák az AB-hez fordultak. A rendszert az ombudsman és a Magyar Autóklub is támadta.
A bíróság álláspontja szerint az objektív felelősség bevezetésével egyes szabálysértéseket - ilyen a gyorshajtás és a tilos jelzésen áthaladás - "dekriminalizáltak". Bizonyos kihágások esetén nem a vétkest, hanem a jármű üzemben tartóját szankcionálják. Így nincs mód az elkövető személyes felelősségének tisztázására, s nem érvényesül az ártatlanság vélelme.
A bírák alkotmányba ütközőnek vélik, hogy a közigazgatási bírság kiszabása mellett szabálysértési eljárás is folytatható, vagyis ugyanazon cselekményért két büntetést is kiszabhatnak. A pénzbírságot ugyan nem lehet megkettőzni, de ha valamilyen módon kiderül, hogy a járművet ténylegesen ki vezette, annak a jogosítványát bevonhatják. Miután ez esetleges, sérti a jogbiztonságot.
A bírságok mértéke a cselekmények súlyához, a jogrendszer egyéb szankcióihoz, az átlagos jövedelmi viszonyokhoz, valamint a lakosság teherviselő képességéhez képest irreálisan magas - állítják a Zala megyei bírák.
Várható volt, hogy az objektív felelősség bevezetése előbb-utóbb a gyakorlatban is megbukik, mert az ártatlanság vélelmének megcsúfolását jelenti - mondta kérdésünkre Kolláth György alkotmányjogász, aki az Autóklub beadványát készítette. Kolláth szerint a szabályozás nemcsak a hazai alkotmánnyal, hanem a strasbourgi esetjoggal és az Európa Tanács ajánlásaival is ellentétes.
Az alkotmányjogász elfogadhatatlannak tartja azt az érvet, amely szerint a törvénymódosítás nyomán végre megbüntethetik azokat a gyorshajtókat, akik eddig kibújhattak a felelősségre vonás alól. Évente legalább százezren tényleg megúszták a büntetést azzal, hogy olyan közvetlen hozzátartozójukat jelölték meg járművezetőként, akire nézve nem kellett terhelő nyilatkozatot tenniük. Kolláth a halálos balesetek számának jelentős csökkenését sem hajlandó akceptálni. A jogállam ugyanis nem mennyiségi, hanem minőségi kérdés, állítja.
A Zala Megyei Bíróság döntése a már folyamatban lévő hasonló ügyeket nem érinti, ám könnyen lehet, hogy az eljárást az AB határozatának megszületéséig más bíróságok is felfüggesztik. Erre nem érdemes alapozni, ám előfordulhat, hogy a Zala megyeiek tegnapi közleményének hatására tömegesen érkeznek majd újabb kifogások az objektív felelősség alapján kiszabott bírságok miatt.
Bárhogyan dönt is majd az AB, bizonyos, hogy annak viszszamenőleges hatálya nem lesz. Vagyis: a több százezer üzemben tartóra eddig kirótt, összességében tízmilliárdos nagyságrendű büntetést nem lehet viszszakövetelni. Ha az alkotmánybírák a vitatott rendelkezést megsemmisítenék, annak kizárólag a folyamatban levő perekre lenne hatása.
