A világgazdasági válság hatásainak enyhítéséhez, a kilábalás minél közelebbi esélyének megteremtéséhez és ahhoz, hogy Magyarország a válság tanulságaiból okulva megerősödve, az eurózónához érdemben közelítve kerülhessen ki a mai helyzetből, azonnali és határozott cselekvésre van szükség. A válságkezelő kormány készülő programja tartalmazza ezeket az elkerülhetetlen, mindenki számára sok lemondással járó, de a gyorsabb kilábalást és fenntartható fejlődést lehetővé tevő intézkedéseket.

Fontos leszögezni, hogy e nyilatkozat nem a formálódó válságkezelő kormány teljes programját foglalja össze, csak az annak elkerülhetetlen részét képező, mihamarabbi parlamenti vagy kormánydöntést igénylő, fájdalmas, lemondást jelentő intézkedéseit. Hiszünk abban, hogy amíg a program végrehajtásához biztosítható a parlamenti többség támogatása, addig a válságkezelő kormány jobb megoldás Magyarország számára, mint az érdemi időveszteséggel és bizonytalansággal járó előre hozott választás.

A cél, megvédeni minél több magyarországi munkahelyet. Magyarország nehéz helyzetben van. A gazdasági visszaesés mértéke hónapról hónapra egyre súlyosabbnak tűnik. A gazdasági szereplők a kialakult kapacitásfelesleg, illetve az esetleges likviditási problémák miatt igen jelentős leépítésekre és a termelésük számottevő visszafogására kényszerültek az utóbbi hónapokban. Mindez jelentős mértékben csökkenti a költségvetés várható bevételeit. Elemzői becslések szerint a hazai gazdaság 2009-ben a 3,5 százalékos előrejelzésnél nagyobb mértékben is zsugorodhat.

Magyarországon a tartós, mély gazdasági visszaesés akár több százezer munkahelyet is veszélybe sodorhat. Ha lehet közös nevezője a pártpolitikai különbségeken túllépő cselekvésnek, a magyar munkahelyek megőrzése bizonyosan az. Csak a foglalkoztatási rendszer egyben tartásával kerülhető el a tartós társadalmi kettészakadás, az, hogy a gazdasági válságból szociális válság alakuljon ki, és hogy felerősödjenek a szélsőséges jelenségek.

Magyarország rövid távon hármas kihívás előtt áll.

Először: Magyarországnak úgy kell átalakítania az állam működését, hogy a kiadás- és adócsökkentés révén könnyítse a munkavállalók és munkaadók terheit, érdemben csökkentse az újraelosztás mértékét, de a lehetőségeinkhez képest a lehető leginkább képes legyen érvényt szerezni a társadalmi igazságosság elvének.

Másodszor: hazánknak pénzügyi elsősegélyt kell nyújtania a magyar gazdaság szereplőinek - kiemelten a magyar munkahelyek kétharmadát megteremtő kis- és középvállalkozásoknak -, hogy talpon tudjanak maradni a válság leghevesebb időszakában.

Harmadszor: élénkítenünk kell a gazdaságot, elsősorban az EU-s forrásokon alapuló beruházások segítségével. Ez az elkövetkező évben például a nagy foglalkoztatási igényű építőiparnak több mint 1800 milliárd forint megrendelést jelent.

A válságkezelő kormány teljesíti Magyarországnak az IMF-szerződésben és a konvergenciaprogramban vállalt kötelezettségeit, az alábbi intézkedések elfogadása pedig tovább erősítheti a külföldi finanszírozók Magyarország iránti bizalmát. Mindez már belátható időn belül is a forint árfolyamának stabilizálódásához, és középtávon a magas reálkamatokban kifejeződő kockázati elvárások csökkenéséhez vezethet.

Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a korábban már bejelentett, de még parlamenti jóváhagyást nem nyert, illetve újonnan előkészített intézkedéseket, amelyek meghozatala még a parlament tavaszi ülésszakán, gyors társadalmi egyeztetést követően, a gazdasági-pénzügyi előrejelzések folyamatos romlása miatt szükségessé válik 2009. első félévében.

Állami szféra

- a közszféra számára kifizetett nominális bruttó kifizetések 2 évre történő rögzítése,

- a közszféra 2009. II. félévi keresetkiegészítésének felülvizsgálata,

- a 2009. évi döntés véglegesítésével 2010-től a közszféra 13. havi juttatásának megszüntetése, helyette a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötött általános ösztönző-kiegészítés bevezetése,

- az önkormányzati támogatások csökkentése a hatékonyság növelésével párhuzamosan,

Nyugdíjrendszer

- a 65 éves nyugdíjkorhatár bevezetésének felgyorsítása az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időponttól, évente fél évvel történő emelkedéssel,

- a 2009. évi nyugdíjkorrekció átütemezése 2010. január 1-jére,

- a 2010. évi csökkentett nyugdíjkorrekció elhagyása,

- a 2009. évi 13. havi nyugdíj 2. részének viszszavonása,

- 2010-től a 13. havi nyugdíj megszüntetése, helyette a hiánycél teljesülése függvényében a GDP elvárt növekedéséhez kötött nyugdíjpótlék bevezetése,

- a korai nyugdíjazáshoz kötődő ún. malus (40 év) szabályozás gyorsított bevezetése és fokozatos kitolás a nyugdíjkorhatár emelésével párhuzamosan,

- a nyugdíjindexálás megváltoztatása a hiánycél teljesülése mellett a GDP elvárt növekedéséhez kötött, a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett.

Szociális rendszer

- a táppénz általános mértékének 60 százalékra csökkentése,

- a családi pótlék jelenlegi szinten történő átmeneti rögzítése 2 évre,

- a családi pótlék jogosultsági korhatárának 23-ról 20 évre történő csökkentése,

- a gyes és gyed időtartamának 2 évben történő maximálása átmeneti időszak biztosítását követően.

- a lakástámogatások (szociálpolitikai kedvezmény, állami kamattámogatás) felfüggesztése 2009. július 1-jétől,

- a gáz- és távhőár-kompenzáció 2009. évi csökkentése és 2010-től fokozatos kivezetése az energiahatékonysági támogatások fenntartása mellett.

Egyéb, szükséges intézkedések

- a közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások csökkentése,

- a közmédia támogatásának mérséklése,

- az agráriumnak juttatott, uniós forrásokat kiegészítő hazai társtámogatások (ún. top-up) támogatások csökkentése.

A fent felsorolt kiadáscsökkentések összesített mértéke akkora kell, hogy legyen, hogy az más gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt, biztosítsa az Európai Unióval megállapodott konvergenciaprogram egyensúlyi feltételeinek betartását, amely alapvető feltétele az euró bevezetésének, az uniós támogatások további folyósításának és az ország külső finanszírozhatóságának alapja.

A fenti kiadáscsökkentő intézkedések alapvető, elidegeníthetetlen részét képezik annak a válságkezelő programnak, amelyet a 2009. április 14-től hivatalba lépő új kormány gyors, de széleskörű érdek-képviseleti (különös tekintettel az Országos Érdekegyeztető Tanácsra, mint kiemelt jelentőségű fórumra), szakértői és politikai egyeztetéseket követően kíván véglegesíteni. Az egyeztetések folyamán a csomag pontosítása, finomítása, a rászorultsági és igazságossági szempontok érvényesítése lehetséges és kívánatos, de a kiadáscsökkentés összesített értéke nem csökkenthető a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül.

Az ország iránti felelősségtől vezetve aláírásunkkal is vállaljuk azt, hogy a válságkezelő program végrehajtásához - benne a fent felsorolt, sok lemondással járó, de a nagyobb veszélyt elhárító döntések meghozatalához - a magyar Országgyűlésben megteremtjük és biztosítjuk a felelős többséget.

Bajnai Gordon