Kovács Tamás: a rabszíj nem járhat pártalapon
- Gyurcsány Ferenc az MSZP kongresszusán azt mondta: "az állam egyes intézményei, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint jár el". A mostani helyzetben sem lehet eltekinteni attól, hogy visszakérdezzük ezt az állítást.
- Nem mondhatok mást, mint hogy gyomorba vágó mondatok ezek, de nemcsak ez hangzott el, hanem az is, hogy "a Harmadik Magyar Köztársaság demokratikus normalitását veszélyezteti", hogy az ügyészség menti a "Fideszhez kötődő disznóságokat". Az ügyészség munkájáról is bárki véleményt mondhat, de ilyen súlyos vádakat csak az fogalmazzon meg, aki bizonyítani is tudja, amit állít. Hadd ne kelljen emlékeztetnem senkit arra, hogy korábban egy másik politikus, aki úgy fogalmazott, hogy "az ügyészség nem bűnüldözést folytat, hanem bűnpártolásnak látszó módon foglal állást különböző ügyekben", a bíróság előtt nem tudta alátámasztani a véleményét, ezért el is marasztalták.
- Perel?
- Nem. Ő elmondta a véleményét, én is elmondtam a magamét és az ügyészségét. Nem osztom a véleményét, a megalapozatlan tényállításokat pedig vissza kellett utasítanom.
- "A jövő elkezdődött", idézte a Fidesz korábbi választási jelszavát a Népszavában Debreczeni József, miután az egyik fővárosi kerület szocialista polgármesterét rabszíjon vezették, a másikban egész baloldali, illetve liberális képviselőcsoportot hallgatnak ki gyanúsítottként...
- Olvastam Debreczeni József cikkét. Semmi alapja nincs, őszintén megvallva, nem is értem, miért vagy mi végett íródott. Hacsak nem előkészítése volt a későbbieknek... Jómagam és az ügyészség arra törekszünk, hogy pártpolitikai befolyástól mentesen tegyük a dolgunkat. Én a megyei ügyészségek értekezletein mindenütt az 1871-es ügyészi eskü szövegét idéztem. Az ügyésznek "mindenféle melléktekintet, félelem és kedvezés nélkül" kell végeznie a dolgát. Még hozzátettem, hogy lélekben mindenki számoljon azzal: attól még, hogy az ügyész távol tartja magát a politikától, nem biztos, hogy a politika is távol akarja tartani magát az ügyészségtől.
- Az Orbán Viktor által a Fidesz hatalomra kerülése esetére kilátásba helyezett elszámoltatásra, a régi ügyek elővételére tett ígéretére azonban nem reagáltak. Miért nem?
- Orbán Viktor pártelnökként elmélkedett arról, hogy mi lesz majd akkor, ha ő és a pártja hatalomra kerül. Nem feltételezem, hogy mindezt úgy képzeli el, hogy majd ő mondja meg a legfőbb ügyésznek, hogy mely ügyeket kell "elővenni".
- Debreczeni Tarlós Istvánt, a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki frakciójának vezetőjét idézve azt is írta: "A mai helyzet olyan, hogy akit akarnak, elvisznek, akit meg nem, azt nem. Olyan a jogrend, hogy azt kapnak el, akit akarnak."
- Rossz helyen kopogtat nálam az, akinek a jogrenddel szemben vannak kifogásai, fenntartásai. A mindenkori legfőbb ügyész egy jogalkalmazó szervezet vezetője, nem jogalkotó. Bár megjegyzem: a hatályos jogrend, pontosabban jogalkalmazás sem úgy működik, hogy "akit akarnak, elvisznek, akit nem akarnak, azt nem". Szigorúan szabályozott, hogy mikor lehet "elvinni" valakit, ezeket a szabályokat mindenkinek be és tiszteletben kell tartani. Nem teheti meg az ügyészség, nem is tűrném el, hogy valakit azért "vigyenek el rabszíjon", mert "ilyen párti", a másikat pedig azért nem, mert ő "olyan párti". De az ellenkezőjét sem tartom elképzelhetőnek: csak azért, mert valaki fontos tisztséget tölt be vagy választott képviselője egy közösségnek, még ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá is, mint bárki másra. Ezt követeli meg a törvény előtti egyenlőség elve.
- Arra azért volt példa, hogy egy ügyet "mindenki feketének látott, csak az ügyész látta fehérnek, és persze a döntése ellen benyújtott panaszokat elbíráló felettese...
- Igaz, de akkor még mindig ott van a pótmagánvád lehetősége. Tudomásul kell venni, hogy az ügyész nem postás, akinek más dolga sincs, mint hogy a nyomozati iratokat továbbítsa az illetékes bíróságnak! Vannak esetek, amikor "billeg az ügy", azaz legalább annyi érv és bizonyíték szól a gyanúsított bűnössége mellett, mint ellene. El lehet gondolkodni egy olyan jogi megoldáson is, hogy az ilyen ügyeket ne az ügyész döntse el azzal, hogy nem emel vádat, hanem valamilyen eljárásban a bíróság mondja ki a végső szót. De csak azért emeljünk vádat évente akárhány ember ellen, hogy "megnyugtassuk a közvéleményt"? Én ettől függetlenül nem tartanám ördögtől valónak azt sem, ha lenne egyfajta "parlamenti kontroll", amely a pillanatnyi politikai érdekeken felülemelkedve, pusztán szakmai alapon ellenőrizné a működésünket. Akár az Alkotmánybíróság is betölthetné ezt a feladatot. Ki kellene találni.
- Vannak politikusok, akik szerint soha nem volt olyan rossz a közbiztonság, mint napjainkban. Ön is így látja?
- A bűnügyi statisztikák stagnálást, kisebb (négyszázalékos) csökkenést mutatnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem változott semmi a bűnözés terén. Történt néhány elképesztően brutális gyilkosság, teljességgel megmagyarázhatatlan és indokolatlan kegyetlen bűntett, amely felborzolta az emberek idegeit. Kegyetlenebbek és jóval gátlástalanabbak lettek a bűnözők - főleg a fiatalabbaknál tapasztalható semmivel sem magyarázható erőszak. Ezzel együtt a számok önmagukért beszélnek: 1966 óta Magyarországon nem volt olyan alacsony az emberölések száma, mint a múlt évben.
- Nemrég jelent meg Kaiser Ede: A móri ártatlan című börtönnaplója. Önt soha nem érdekelte, hogy mi volt a móri fiaskó oka? Ki vagy kik hibáztak, például az ügyészségen?
- Dehogynem, és elhatároztam, hogy a végére fogunk járni, amint jogerősen lezárul az ügy, azaz amikor már Kaiser Ede perújításán is túl leszünk. Nem felelősöket akarok keresni mindenáron. Arra vagyok kíváncsi, hogy hol ment félre a nyomozás, melyek voltak azok a pontok, ahol ezt megakadályozhattuk volna. Kínos ügy, fiaskó, nem is kicsi. Nem hagyhatjuk feltáratlanul.
