A jövőben nem rögzítenék automatikusan a gyanúsítottak ujjlenyomatát - derül ki az igazságügyi és rendészeti miniszter által most benyújtott, a bűnügyi nyilvántartásokról szóló törvényjavaslatból. A "rabosítás" az öt évnél kisebb börtönbüntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekményeknél csak a személyes adatok felvételére és a fénykép készítésére terjedne ki. Nem vennének ujj- és tenyérlenyomatot például egy államtitoksértéssel gyanúsított újságírótól (többször előfordult) vagy egy ittas járművezetőtől, ami ma kötelező.

A most benyújtott tervezet szerint a büntetési tételtől függetlenül ujjlenyomatot kellene venni, ha valaki csalást, lopást vagy sikkasztást követett el, de ugyanígy járnának el például állatkínzás, természetkárosítás vagy utcai rendbontás esetén is. Ugyancsak e körbe tartozna az erőszakos, illetve a hivatali bűncselekmények teljes skálája, tehát csaknem az egész Btk. Ami viszont nem változna: öt évnél súlyosabban büntetendő cselekmények esetén a DNS-mintát is rögzítik.

A javaslat egyértelműen meghatározza a külföldi hatóságoknak kiadható adatok körét is, amelyről ősszel az USA-val a vízummentességről szóló egyezmény kapcsán folyt vita. A tervezet szerint a magyar hatóságok az USA-nak csak jogerősen elítéltekről szolgáltatnak adatokat. Külön fiókokban, adatbázisokban tartják majd nyilván a bűncselekmény miatt elítélteket, a foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltott személyeket, a büntetőeljárás, illetve a kényszerintézkedés hatálya alatt állókat. A négy alrendszer között közvetlen kapcsolatot létesíteni tilos - mondja ki a törvénytervezet.

A biometrikus adatokat, vagyis például a gyanúsítottaktól vett, illetve a bűncselekmények helyszínein rögzített ujjlenyomatokat és DNS-mintákat egy újabb, elkülönített nyilvántartásban - a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben - őriznék. Itt a mintákat kódokkal kapcsolnák az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának bűnügyi nyilvántartásában szereplő személyekhez.