A távozók javarészt a szocialisták bázisának számító rétegekből kerültek ki. Mivel az említett rétegek eddig másoknál kevésbé tűntek fel a hezitálók csoportjában, ottani megjelenésük következtében a távolságtartó politikai viselkedés lényegében minden társadalmi rétegben egyformán jellemzővé vált. Így a rendszerint magas aktivitást mutató értelmiségiek, fővárosiak körében 43, illetve 47 százalék nem talál magának pártot. A pártokat elkerülők 94 százaléka szerint Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, a kormányzat tevékenységét - egy százfokú skálán - mindössze 14 pontra, az ellenzékét 25 pontra értékelik.

Háromnegyedüket a politika egyáltalán nem érdekli, a többieket is legfeljebb közepes mértékben köti le. Nemcsak a bizonytalanok csoportja, hanem a pártpreferenciával rendelkezők is le vannak sújtva: 89 százalékuk szerint rossz úton jár az ország.

Az értelemszerű, hogy az MSZP-sek szerint az ellenzék munkája keveset ér (16 pont), de az már kevésbé, hogy a kormányét is a közepesnél gyengébbnek tartják (43 pont). Az nem meglepő, hogy a Fidesz-tábor elégtelennek minősíti a kabinet tevékenységét (7 pont), de az feltűnő, hogy az ellenzéki lépéseket sem tartja sokra (44 pont). A választók teljesítményhiányosnak minősítik a politikai elitet.

Jelenleg a szavazásra jogosultak 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden bizonnyal elmenne szavazni egy most rendezendő parlamenti választáson. Az EP-választás még ennél is kevesebb embert hoz lázba, csupán 32 százalék jelezte részvételi szándékát.

A szocialisták szimpatizánsai évek óta mérsékeltebb érdeklődést mutatnak a választások iránt, mint a fideszesek, de most különösen nagy a lemaradásuk. A korábbiakban körülbelül hat tizedük, most 53 százalékuk érez magában erős késztetést, hogy elmenjen voksolni. A Fidesz-tábor sokkal inkább felfűtött: 67 százalékuk részt venne egy parlamenti szavazáson. (Szonda Ipsos)

Az adatfelvétel ideje: 2009. március 17-25. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország
18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna.