Amióta nyolc éve "partra tették" a kompot, kísértetfaluvá változott a település: Vezsenybe csak akkor teszi be a lábát idegen, ha eltéved. A fiatalok elköltöznek, mert ahhoz, hogy elmenjenek a folyó túloldalán lévő, komppal néhány kilométerre fekvő Tiszaföldvárra vagy Martfűre, autóval, közúton ötven kilométert kell kerülniük, a legközelebbi közúti hidat ugyanis Szolnoknál vagy Tiszakécskénél találják.

A komp kálváriája a kilencvenes évek közepén kezdődött, amikor kiderült: a tiszaföldvári volt téeszföldek privatizációjakor egy budapesti férfi, Nádor Iván felvásárolta azt a területet, amelybe beletartozott a Vezseny és Tiszaföldvár között járó komp tiszai bal parti kikötője s az oda vezető betonút egy része is. A nyilvántartásokban ez a terület "gyepként" szerepelt, a valóságban azonban rajta van az a betonút, amelyik a komphoz visz. Ám mivel ezt a térképeken nem jelölték külön helyrajzi számmal, hiába érvelt a vezsenyi önkormányzat a föld eladása ellen, s indult perre is emiatt, 1999 májusában a megyei földhivatal bejegyezte a férfi tulajdonjogát a területre.

Nádor Iván ezután sorompóval látta el és lelakatolta a komphoz vezető betonutat, amelyet csak úthasználati díj fejében engedett volna át a komp üzemeltetőjének. Majd visszamenőleges kártérítést kért azért, mert a vezsenyi önkormányzattal való pereskedés miatt évekig nem tudta hasznosítani az utat, s emiatt jelentős díjbevételtől esett el. A vezsenyiek szerint viszont épp Nádor volt a kerékkötője a komp működésének, mert - noha a 30 tonnás eszköz és annak üzemeltetési joga az önkormányzaté - ő akarta kikötni, ki legyen a révész, s kivel kössön szerződést az önkormányzat.

A helyzet egyre jobban elmérgesedett. Vezseny előbb szolgalmi jogot akart bejegyeztetni az útra, majd kisajátítási eljárást kezdeményezett, hogy a telekrészt megszerezhesse. Nádor több alkalommal is megpróbált bérlőt találni a komp üzemeltetésére, arra hivatkozva: neki is jobb, ha munkába áll a szállítóeszköz, hiszen akkor a bérleti díjból ráeső részhez hozzájut. Ám az egyezségek kerékkötője lett a közte és a vezsenyi polgármester, Hatvani Lajos között kialakult rossz viszony. A vezsenyiek szerint az ő elöljárójuk makacs ember, s ha egyszer valaki borsot tör az orra alá, azt sosem felejti el. Úgy tűnik, Nádorban emberére talált: a budapesti férfinak van ideje és energiája arra, hogy érvényt szerezzen követeléseinek. Kártérítést már megítélt neki a bíróság, amiért nem használhatta a földterületet a tulajdonosi jogvita miatt.

A napokban úgy tűnt, nyolc év után előrelépés történik a komp ügyében: Vezseny önkormányzata pályázati felhívást tett közzé: évi hatmillió forintért bérbe adná a kompot. Az összeg sokakban megütközést keltett, korábban ugyanis a polgármester azt nyilatkozta: évi 700 ezer forintnál többet nem lehet kérni a komp bérleti díjaként, többet nem lehet kigazdálkodni belőle. Miért lett akkor mégis hatmillió forint a komp éves bérleti díja?

- A Nádor család évi hárommillió forintot szeretett volna kapni földje és betonútja használatért. Úgy gondoltam, a kompot tulajdonló önkormányzatnak is legalább ugyanennyi jár - válaszolja Hatvani Lajos.

Nádor Iván szerint fiai - akiknek időközben átadta a föld tulajdonjogát - nem ragaszkodtak konkrét összeghez, csak azt kötötték ki: a pályázati anyagba írják bele, hogy a komp bérlőjének a tiszaföldvári betonút és a partszakasz használati díjáról a tulajdonosokkal - velük - kell külön megállapodást kötniük.

- Mi sem kérdezzük, menynyi díjat szedne be a vezsenyi önkormányzat a komp üzemeltetőjétől - mondja Nádor Iván.

A pályázatra ilyen feltételek mellett senki nem jelentkezett. Most a vezsenyi önkormányzat újraindítja a kisajátítási eljárást, arra hivatkozva, hogy a pályázati felhívás nem vezetett eredményre. A komp továbbra is partra vetetten áll a vezsenyi oldalon. Felújítására, karbantartására már több millió forintot költöttek, ám a jármű mindöszsze néhányszor szállt vízre: ezzel mentették ki például azokat a birkákat, amelyek 2005-ben a Tisza áradásakor egy tiszaugi külterületi tanyán rekedtek.