A válság és a sajtó

2009-03-30

A magyarországi médiaiparban a gazdasági válság első hatásait érzékeljük (elbocsátások, oldalszámcsökkentések, ki nem fizetett járandóságokról érkező gyakoribb panaszok), az Európából és az Egyesült Államokból érkező hírek pedig egyre fenyegetőbben mutatják, hogy a szórványos jelenségek a hazai médiát is veszélyeztető, súlyosabb következmények előjelei - áll a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének közleményében, amely a válság médiát sújtó hatásairól szól.

A testület szerint a médiát működtető hirdetési üzletág az egyik leginkább konjunktúra-érzékeny piaci szegmens: a médiában dolgozó menedzserek 10-25 százalékos visszaesésről beszélnek. A forint gyengülése a papírárak - hamarosan elkerülhetetlen - drasztikus emelkedésén keresztül növeli a nyomtatott sajtó költségeit. Tömeges elbocsátások, lapmegszűnések prognosztizálhatók.

A következményeket elhárítani nem, esetleg csökkenteni lehet, s a válságkezelésként gyakorta elhangzó munkahely-megőrzési törekvések a média esetében is értelmezendők - fogalmaz a MÚOSZ elnökségének közleménye, amely aláhúzza: itt is nehezebb egy majdani új brand, minőség létrehozása, mint a jelenlegiek átalakítása, átmentése.

A külföldi székhelyű, nagy médiavállalkozásoknak, -vállalkozóknak számon kell tartaniuk, hogy magyarországi médiabefektetésükkel különleges áru előállítására vállalkoztak: a média a nemzeti kultúra és a demokrácia infrastruktúrájának része is. Ezeket döntéseiknél most tekintetbe kell venniük. A válság terhein a munkáltatóknak és a munkavállalóknak osztozniuk kell. A MÚOSZ elnöksége ugyanakkor felhívja a médiában dolgozók figyelmét bizonyos jogos követeléseik érvényesítésének elhalasztására. Aktuális béremelésüktől és egyéb pluszjárandóságaiktól esetleg eltekintve segíthetik kollégáik munkahelyének megőrzését.

A szervezettség még olyan, a közéletben járatos értelmiségi szakmában is, mint az újságírás, kezdetleges, alacsony színvonalú. A MÚOSZ elnöksége ezúton szólítja fel a kollégákat a létező, több tucat szakmai szervezet, a szakszervezetek és az érdekvédelmi szervezetek - bármilyen beállítódásúak, profilúak legyenek is - támogatására, akár újak létrehozására, a szakma önvédelmi képességének javítására - fejeződik be az Eötvös Pál elnök által jegyzett közlemény.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.