Apparátusok minden mennyiségben
Cipruson tavaly október 17-én kezdte meg működését az Európai Vidékfejlesztési Hálózat, amelynek része a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) is. Az MNVH tanácsa, amely jelenleg 171 tagot számlál, tavaly december 2-án kezdte meg működését. Elnöke Glatz Ferenc akadémikus, miniszterelnöki biztos, főtitkára Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) miniszteri biztosa.
Pásztohy András hangsúlyozza: a korábbi időszakhoz képest tekintélyes összegű pénzt, 300 milliárd forintot lehet kérelmek útján elnyerni közvetlen vidékfejlesztési célokra 2007 és 2013 közt. Valójában azonban az Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) valamennyi forrása - 1300 milliárd forint - a vidék fejlesztését szolgálja. A kormány vállalta, hogy a vidékfejlesztésben az uniós normákat helyezi előtérbe, helyi szintre delegálja a feladatmeghatározást, a döntést - mivel a feladatok helyben keletkeznek, és ezekről ott rendelkeznek a legtöbb információval.
- A vidékfejlesztés olyan komplex feladat, amely túlmutat az egyes települések határain - magyarázza Pásztohy András. - A közös munkában részt kell venniük az önkormányzatoknak, a helyi gazdaság és a civil szféra szereplőinek. Nem lehet a vidék gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztését szétszabdalni, mert annak csak sikertelenség, a jelentős források szétforgácsolódása lehet a következménye. Az a cél, hogy kialakuljon és természetessé váljon az együttműködés. Több oldalról érzékelhető azonban ellenérdekeltség: berzenkednek az önkormányzatok, hogy a helyi vidékfejlesztési közösségek vezetőségében a 40 százalékos arányukkal kisebbségbe szorultak a civilek és a vállalkozók együttes 60 százalékával szemben. Továbbra is erős az ágazati érdekérvényesítő igény: különböző tárcákhoz tartozó hálózatok működnek párhuzamosan, és jelenleg is kezdeti fázisban van az együttműködésük. Miután leültünk a társtárcák államtitkáraival, illetékes szakembereivel, látszik, hogy van lehetőség mind a programok, mind a jogalkotás összehangolására.
A nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozását minden tagállam számára kötelezővé tette az EU, de a formai kereteket nem írta elő. Magyarországon az FVM látja el a hálózat irányítását, illetve felügyeletét. Az MNVH létrejöttével nem egy teljesen új szervezet alakult, hanem a vidékfejlesztésben tevékenykedő szervezetek rendeződnek egymással együttműködő hálózatba.
Csak felsorolásszerűen - kik is ügyködnek e területen: a kistérségi menedzserek, a falugazdászok, a helyi vidékfejlesztési irodák, az agrár-szaktanácsadók, a Leader helyi akciócsoportok, a többcélú kistérségi társulások. A hálózathoz bárki egyénileg is csatlakozhat: elegendő lesz regisztrálnia magát az MNVH honlapján, hogy hozzájusson az őt érdeklő legfontosabb információkhoz.
Csatári Bálint geográfus, az MNVH-t előkészítő Párbeszéd a Vidékért Mozgalom programtanácsának tagja erőteljesebben fogalmaz: Magyarországon a vidékfejlesztési szervezet ernyője alá besöpörnek számos, a különböző kormányzati periódusokból itt maradt hálózatot, amelyek között jelenleg korlátozott a hivatalos állami koordináció. Csatári szerint lényegesen bővíthető lenne az együttműködés például az FVM szervezetébe tartozó helyi vidékfejlesztési irodák és Leader helyi akciócsoportok, illetve azok munkaszervezete között. Az olykor politikai szimpátia alapon szerveződő Leader térségek területileg is eltérnek a tervezési-statisztikai kistérségektől. Sőt, van még egy harmadik típusú kistérségi szervezet is: az intézményeket közösen működtető többcélú kistérségi társulás. E szervezetek egy részében a helyi politikai erőkhöz kötődő emberek kapnak jól fizető állást - ez azonban megnehezíti köztük az együttműködést.
