Itt a hivatalos EP-rajt

Hivatalosan is megkezdődhet az EP-választási kampány, miután a köztársasági elnök kitűzte a szavazás időpontját. A pártok huszonkét uniós mandátumért versenghetnek, jelöltjeik népszerűsítésükre annyit költhetnek, amennyit tudnak.

Június 7-ére tűzte ki az államfő az európai parlamenti képviselők választásának időpontját - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. A szavazás napjának az EU döntése alapján június 4. és 7. közé kell esnie - összesen 375 millió polgárt szólítanak az urnákhoz -, nálunk a szokásjog alapján Sólyom László a vasárnapot választotta. Ezzel már gyakorlatilag is lehetetlenné vált, hogy az EP-voksolással együtt előre hozott parlamenti választást tartsanak. Azt semmi nem tiltja, hogy akár egy héttel később ismét a szavazófülkékbe hívják az embereket.

A köztársasági elnök bejelentésével hivatalosan kezdetét veszi a kampány. Az EP-képviselők választásán csak pártok vehetnek részt, és ezúttal a törvénysértés kockázata nélkül költekezhetnek: szabályozás híján annyit fordíthatnak listáik népszerűsítésére, amennyit csak tudnak. Korábban felvetődött, hogy itt is állapítsanak meg valamilyen limitet - a parlamenti választásnál ez 386 millió forint, bár ezt senki nem veszi komolyan -, ám az egyeztetések sikertelenül végződtek. Egyébként 2004-ben, az első EP-választáson körülbelül egymilliárdot költöttek a kampányra.

A politikai szervezetek ezúttal a Magyarországnak biztosított huszonkét - vagyis a jelenleginél kettővel kevesebb - uniós képviselői helyért versengenek. A szavazás egyfordulós, mindenütt ugyanazokra a listákra lehet szavazni. Mandátumot azok a pártok szereznek, amelyek elérik az ötszázalékos küszöböt. A rendelkezésre álló huszonkettes keretet a szavazatok arányában osztják el köztük.

A jelölteket május 7-éig listán kell bejelenteni, és több párt közös listát is állíthat. A választáson való részvétel feltétele azonban, hogy az indulni kívánó politikai szervezetek legalább húszezer ajánlást öszszegyűjtsenek. Az értesítőket és az ajánlószelvényeket néhány napon belül postázzák.

Az EP-választáson részt vehetnek a Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok - számuk több mint százezerre tehető -, s az EU más tagállamaiban élő magyarok szintén voksolhatnak az ottani jelöltekre. Dönthetnek azonban úgy is, hogy a külképviseleten a hazai listákra szavaznak.

Először 2004 júniusában tartottak EP-választást Magyarországon. Akkor nyolc párt állított listát. Az ötszázalékos küszöböt négy szervezet érte el: a Fidesz 47, az MSZP 34, az SZDSZ 7,7, az MDF 5,3 százalékot kapott. Ennek megfelelően 12, 9, 2 és 1 főt delegálhattak az EP-be. A részvételi arány alig több mint 38 százalékos volt: a nyolcmillió választásra jogosult polgár közül mindössze hárommillió adta le akkor a voksát.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.