Nem változott a politikai menetrend a kormányfőjelölés bukdácsolása miatt. Továbbra is biztos, hogy az MSZP április 5-én megtartja miniszterelnök-jelölő kongresszusát, és másnap benyújtják a parlamentnek a konstruktív bizalmatlansági indítványt. Erről nyolc nappal később szavaznak, azaz formálisan április 14-én szűnik meg a Gyurcsány-kormány megbízatása.

Információink szerint Kiss Péter kancelláriaminisz-ter egyébként már be is jelentette, hogy április 10-éig le kell adni az átadás-átvételhez szükséges dokumentumokat a kormányváltás előkészítéséhez, vagyis, ahogy mondani szokták: ez az Audi-kulcsok leadásának a napja.

Mindazonáltal abban az esetben, ha a konstruktív bizalmatlansági indítvány nem kapja meg a szükséges többséget (ez akkor fordulhat elő, ha az új kormányfőjelölt kinevezését valamilyen oknál fogva nem fogadják el - például nem sikerül konszenzusra jutni az SZDSZ-szel), úgy Gyurcsány Ferenc és kormánya marad hivatalban. Közjogi értelemben legalábbis, mert politikai értelemben bizonyosan nem.

Ebben az esetben két út lehetséges: a miniszterelnök lemond, ezt követően pedig Sólyom László államfő jelöl valakit a kormányfői posztra. Szabad a választása, felkérheti Orbán Viktort, de ha neki úgy tetszik, akár Surányi Györgyöt is. Ha a köztársasági elnök jelöltje sem kapja meg a szükséges támogatást, úgy feloszlathatja a parlamentet, és új választásokat írhat ki.

A másik lehetőség, hogy a bizalmatlansági indítvány elbukása után Gyurcsány mégsem mond le önként (ez szinte kizárt), és az ellenzéki pártok megszavazzák a parlament feloszlatását. Erre már volt próbálkozás korábban, de az SZDSZ rendre ellene voksolt. Ez utóbbi esetben is az államfőnek kell kiírnia az új választásokat, a döntéstől számított legalább 72 nappal későbbre. Ez - a második fordulóig esedékes két hét, majd az alakuló ülésig szükséges idő miatt - azt jelenti, hogy a Gyurcsány-kabinet legkevesebb száz napig még hivatalban marad. Vagyis, e szerint legkorábban július közepén lehet majd új kormány.