Gyurcsány Ferenc azt javasolta, hogy utódját a kormányfői székben a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásával válasszák meg. A személycserének ez a leggyorsabb módja, hiszen az új kormányfő a szavazás után azonnal hivatalba léphet. A zökkenőmentes kormányfőváltás feltétele azonban, hogy az MSZP találjon az SZDSZ - és esetleg az MDF - számára is elfogadható miniszterelnök-jelöltet. Attól függően, hogy ez sikerül-e, többféle lehetőség is elképzelhető.

1. Az MSZP nem talál olyan jelöltet, akit legalább még egy frakció támogat

1/1. Nem nyújtják be a bizalmatlansági indítványt, és a jelenlegi kormány a hivatalában marad. Közjogi értelemben nincs akadálya annak, hogy a kabinet folytassa a munkát, ám a saját távozását kilátásba helyező kormányfő politikailag tarthatatlan helyzetbe kerülne.

1/2. A miniszterelnök lemond, és ezzel a kormány megbízatása is megszűnik. Ebben az esetben a köztársasági elnöknek kell javaslatot tennie az új kormányfő személyére. Ha a jelölt a parlamentben egyszerű többséget szerez,

- 2010-ig hivatalban maradhat,

- ha negyven napon belül nem tudnak kormányfőt választani, illetve nincs olyan jelölt, akinek esélye lenne a többség megszerzésére, az államfő az Országgyűlést feloszlathatja. Ekkor három hónapon belül előre hozott választást kell tartani.

1/3. A miniszterelnök nem mond le. Ebben az esetben az SZDSZ kezében a döntés. Fodor Gábor azt ígérte, hogy ha nem lesz számukra elfogadható miniszterelnök-jelölt, támogatni fogják az ellenzéknek a parlament feloszlatására irányuló indítványát, vagyis: új választások lesznek.

1/4. A miniszterelnök nem mond le, és első körben a parlament feloszlatását sem szavazza meg a többség. Ez olyan politikai patthelyzet, amikor az ellenzék nyilván minden lehetséges alkalommal kísérletet tenne az indítvány ismételt napirendre tűzésére. Az Országgyűlés és a kormány így működésképtelenné válna, bár elvileg az sem kizárt, hogy az MSZP alkalmi koalíciókkal hoszszabb-rövidebb ideig biztosítani tudná a többséget.

2. Az MSZP talál olyan jelöltet, akit legalább még egy frakció támogat

2/1. Benyújtják a bizalmatlansági indítványt, és a miniszterelnök-jelöltet - legfeljebb nyolc napon belül - egyszerű többséggel megválasztják. Ekkor elődje - és a kormány - megbízatása azonnal megszűnik, új kabinetet kell alakítani. Ennek megbízatása 2010 tavaszáig szólna.

2/2. Benyújtják a bizalmatlansági indítványt, ám a kezdeményezést nem támogatja a képviselők több mint ötven százaléka. A kormány ekkor a hivatalában marad.

2/3. A miniszterelnök lemond, és akkor - a fentiek szerint - az államfőnek kell lépnie. A végeredmény nyilván az előre hozott választás lenne.

2/4. A miniszterelnök nem mond le. Ebben az esetben az SZDSZ mondhatja ki a végső szót, illetve a szocialisták kísérletezhetnek alkalmi koalíciókkal.

Országgyűlési választás bármikor lehet

Csütörtökig kell dönteni az előrehozott országgyűlési választásról - nyilatkozta több politikus az EP-választásra hivatkozva. A parlamenti választás kiírását azonban nem befolyásolja, hogy június 7-én az európai parlamenti képviselőkre szavazunk. A hatályos szabályozás nem zárja ki ugyanis, hogy a két szavazást ugyanarra a napra tűzzék ki, miként azt sem tiltja, hogy akár két napon belül is az urnákhoz járuljunk (a vasárnap sem törvényben meghatározott időpont, hanem csupán a szokásjogon alapul).

Az viszont tény: politikailag nehezen vállalható, hogy rövid időn belül két országos választást tartsanak. A költségeket tekintve viszont nem lenne túl nagy a különbség. Az EP-választás négymilliárd körüli összeget emészt fel, míg egy kétfordulós parlamenti választás hét és fél milliárdba kerülne, így csak az első fordulóra jutó költségek egy részét - nevezetesen a személyi kiadásokat - lehetne megtakarítani. Nem spórolnánk viszont a nyomtatványokon és az informatikai költségeken sem. Vagyis: az összesen tizenegy és fél milliárdból körülbelül másfél milliárd maradna meg.