- Legfeljebb azt ígérhetem, hogy megmutatom azt a szintet, ahonnan nem csúszunk mélyebbre, illetve azokat az ösztönzőket, amelyek révén erről az alapról felemelkedhetünk. Ám ehhez áldozatokat kell hoznunk, amelyek fájdalmasak lesznek, de elviselhetőek. Ennél többet ígérni most tisztességtelen lenne - mondja Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, akit Glatz Ferenc akadémikus és Surányi György közgazdász mellett lehetséges utódjaként nevezett meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Jelöltnek lenni nagy megtiszteltetés - mondja Vértes András. Ám akárkit választanak is, széles körű társadalmi-politikai támogatásra kell építkeznie, bár ennek a közgazdász szerint kevés most az esélye. Elképzeléseiről csupán annyit árult el, hogy elsőként az ország és a hazai bankrendszer stabilitását kívánja megőrizni, illetve a válság negatív hatásait mérséklő intézkedéseket kell hozni, majd a hitelesség és a fenntarthatóság érdekében átfogó szerkezeti és intézményi reformokat indítana. Mindeközben tudja, hogy biztosítani kell a társadalmi nyugalmat.

- Egyszerre van szükség lényeges változásokra és viszonylagos stabilitásra - hangsúlyozta Vértes, ám arra a kérdésre egyelőre nem válaszolt, hogy ezt milyen lépésekkel érné el. - Ezek már olyan részletek, amelyekről csak akkor érdemes beszélni, ha a jelölés szakasza befejeződött - jelentette ki a GKI elnöke. Vértes András elmondta még, hogy valamennyi ismertté vált válságkezelő programból meríteni kíván, és örömmel fogad új javaslatokat is.

- Nem a forrás a lényeges, hanem a cél - jelentette ki. A szakmai véleménykülönbség egyébként is csekély, az elmozduláshoz a politikai árkokat kell átlépni néhány fontos ponton. A szocialisták által jelölt gazdasági szakember szerint az előre hozott választásokkal értékes hónapokat veszítene Magyarország. Most erre szerinte nincs idő, gyors és hatékony döntésekre van szükség. A következő 12 hónap elég lehet erre.

- Még annyira kiforratlan a helyzet, hogy kár bármiféle programról, részletről beszélni - hárította el lapunk érdeklődését Glatz Ferenc történész, aki elmondta, hogy folytatott tárgyalásokat e témában, de végső döntésről még korainak tartotta beszélni. Azt mindenesetre tudni lehet, hogy Glatz gazdasági elképzelései a Reformszövetség által kidolgozott alternatív gazdasági programmal mutatnak erős hasonlóságot, ami természetes, lévén e szövetség társelnöke.

Lényegesnek tartja az állam fizetőképességének megőrzését, a további eladósodás megakadályozását, az értelmetlen állami beruházások leállítását, a szükséges vállalkozásélénkítő és munkahelyteremtésre ösztönző adópolitika kiépítését, illetve a bürokrácia drasztikus csökkentését. - Az elmúlt évtizedek európai politizálásának legnagyobb hibája az volt, hogy mindenki az emberekért akart tenni valamit, csak éppen az emberek nélkül - jelentette ki Glatz Ferenc a Klubrádióban. Az akadémikus szerint az ötvenes években elsorvadt civil közélet helyét a pártélet foglalta el, ami napjainkra sem változott. Nem ártana végre beoltani a pártpolitikai veszekedésekben elmerülő politikai elitet egy kis civil szemlélettel.

És végül Surányi György lapunknak adott nyilatkozata: "Végtelenül megtisztelő, s - a felelősséggel tisztában lévén - súlyosan nyomasztó, hogy a nevem egyáltalán szóba került. A döntés azonban nincs az én kezemben. Új választások nélkül, új keretek között, pártokhoz nem szorosan kötődő, noha nem szükségképpen egyenlő távolságra lévő válságkezelő kormány akkor lehet működőképes, ha bírja a parlamenti pártok eltérő hőfokú, de világos támogatását."

Lapunk információi szerint e nyilatkozat ismeretében nagyon kevés esély van arra, hogy az általa feltételként szabott politikai erőtér számára kedvezően alakuljon, azaz, hogy a volt jegybankelnök, a CIB elnöke vállalja a felkérést.

Miniszterelnök- jelöltek: Glatz Ferenc, Surányi György, Vértes András