Tegnap délelőtt nyolc órakor ült tárgyalóasztalhoz az MSZP, illetve az MDF delegációja. Lapunk tudomása szerint a szocialisták amolyan erőfelmérés jellegű egyeztetésre indultak: tudniuk kellett, hogy a frakciójától megfosztott MDF miben és meddig hajlandó elmenni. Úgy tudjuk, hogy a szocialisták azt kapták, amire számítottak: Dávid Ibolya és képviselőtársai koalíciós együttműködést nem vállalnak, de ígéretet tettek rá, hogy minden javaslatot, részforgatókönyvet önállóan megvizsgálnak, majd megítélésük szerint támogatják vagy ellenzik azt.

Az SZDSZ mára ígért választ

A szocialisták az MDF-fel való tanácskozást követően másfél órás elnökségi ülést tartottak. Ezen Gyurcsány Ferenc számolt be az MDF-fel való tárgyalásról. Az elnökség álláspontja az volt: szükség van a Magyar Demokrata Fórum támogatására, de nehézséget okoz, hogy nem tudni, hány szavazatra lehet számítani az immár független képviselők közül.

E körben Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke tűnt a legerősebb jelöltnek, de nyomatékkal terjedt az információ, amely szerint Surányi György délelőtt az SZDSZ székházában járt és tárgyalt. Ez cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a volt jegybankelnök elzárkózik a felkérésektől azt követően, hogy Orbán Viktor hétfő esti megbeszélésükön nem ígért számára jóindulatú semlegességet a következő választásokig hátralévő időben - közölte: ő csakis az előre hozott választásban gondolkodik. Nyilván Surányi a szakma, a pénzügyi világ, valamint az SZDSZ nagy nyomása alá került, s ha valaki, ő tudja, hogy a tennivalók valóban sürgetőek.

Több szocialista elnökségi tag is úgy fogalmazott lapunknak tegnap, hogy amennyiben legkésőbb szerdán vagy csütörtökön nincs meg legalább az az első lépcsőfok a konszenzusos jelöltben való megállapodáshoz, elkerülhetetlenné válhat az előre hozott választás. Ugyanakkor az elnökségi ülés után feltételezhető, hogy a hét végéig sikerül megnevezni az MSZP által beterjesztett és az SZDSZ számára elfogadható kormányfőjelöltet.

Az MDF konstruktívellenzéki párt marad

Dávid Ibolya, aki Herényi Károly társaságában vett részt az egyeztetésen, azt követően azt mondta, Magyarország érdeke mindenek felett áll, az MDF a párbeszéd pártja, különösen válság idején. Közölte, szombaton, egy órával a konstruktív bizalmatlansági indítványról szóló bejelentése után személyesen is felhívta Gyurcsány Ferenc, s elmondta, hogy szeretne a héten tárgyalni a demokrata fórummal is.

- Amit a tárgyalások után is egészen biztosan tudok mondani: az MDF 1990 óta mindig ellentétes pozícióban volt, mint a szocialista párt, s ezen nem is kíván változtatni. Ma sem áll szándékunkban semmilyen koalícióban gondolkodni, de - tette hozzá Dávid Ibolya - ilyen felkérést nem is kaptak a szocialistáktól. Sem a miniszterelnök személyére, sem a leendő kormányprogramra vonatkozóan nem hangzott el egyetlen mondat sem. Az MDF egyértelművé tette azt is, hogy nem tárgyal a miniszterelnök személyéről, sem olyan miniszterekről, akik mint jobboldali politikusok, úgy vennének részt a kormányban, hogy a demokrata fórumot képviselik. - Személyekről a programok ismerete nélkül szó sem eshet - fogalmazott az MDF elnöke.

Dávid elmondta, hogy az MDF azt tudja biztosan, hogy egy konstruktív bizalmatlansági indítványra nem fog nemet mondani. Hozzátette, hogy ha az MSZP és az SZDSZ által támogatott kormány olyan programelemeket terjeszt az Országgyűlés elé, mely "az MDF- programmal egy irányba mutat vagy azt erősíti", támogatni fogják ezeket. Az MDF konstruktív ellenzéki párt lesz ezután is. Dávid Ibolya szerint lehet folytatása az MDF-MSZP- egyeztetéseknek, ha egyértelművé válik, hogy a szocialisták és a szabad demokraták milyen miniszterelnökben, kormányban és programokban gondolkodnak.

Az SZDSZ Surányi mellett

A szabad demokraták e tekintetben viszonylag tiszta pozíciót vettek fel: Surányi György, egy új jelölt, vagy előre hozott választás - ezek az opcióik. Surányi György az SZDSZ Gizella utcai székházában tegnap találkozott Fodor Gábor pártelnökkel, miután előző nap Gyurcsány Ferenccel, majd Orbán Viktorral is beszélt. Fodor közölte: szeretnék, ha csütörtökig le tudnák zárni a tárgyalásokat a szocialistákkal az új miniszterelnök személyéről. Neveket továbbra sem mondott, mondván: jelölniük a szocialistáknak kell. Az SZDSZ ügyvivői testületének és frakciójának közös ülésén elhangzottakról a pártelnök annyit mondott, hogy megerősítették a párt tárgyalódelegációjának mandátumát. Hozzátette: készek megkeresni és megtalálni egy hiteles miniszterelnököt, aki képes kivezetni a társadalmat a nehéz helyzetből.

Ehhez viszont véleményük szerint változásokra van szükség a kormányban, és megfelelő kormányprogram is kell.

Azzal kapcsolatosan, hogy Surányi a hírek szerint még hétfőn nemet mondott a felkérésre, egyik forrásunk úgy fogalmazott: akkor aligha jött volna el a Gizella utcába. Viszont nyilvánvaló, hogy számára sem mindegy, mekkora beleszólása lesz a kormányprogram összeállításába, illetőleg a kormánytagok kiválasztásába.

A szocialisták ajánlata

Értesülésünk szerint az MSZP-SZDSZ keddi, immár második hivatalos egyeztetésére is Surányi György nevét vitték be.

A szocialisták és a szabad demokraták (Gyurcsány Ferenc, Lendvai Ildikó és Simon Gábor, illetve Fodor Gábor, Kóka János és Horn Gábor) csaknem egy órán át tárgyaltak a lehetséges jelöltekről, majd a rájuk várakozó újságírókat kicselezve távoztak, közülük senki sem nyilatkozott a tárgyalások állásáról.

Este hatkor a szocialisták elnökségi ülést tartottak, amelynek szünetében Gyurcsány Ferenc a sajtó képviselői elé állt és bejelentette, másnap három lehetséges miniszterelnök-jelölttel indulnak az SZDSZ-hez tárgyalni. Név szerint: Glatz Ferenc, Surányi György és Vértes András az MSZP által legalkalmasabbnak tartott három ember.

Az SZDSZ ma várhatóan döntést hoz arról, hogy a három miniszterelnök-jelölt közül kit, kiket támogat - mondta Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője az ATV Egyenes beszéd című műsorában tegnap este.

Közölte: a Gyurcsány Ferenc által bejelentett három jelölt neve közül több is felmerült a megbeszéléseken, és van köztük olyan, akit tudnak támogatni, és olyan is, akit nem.

Vértes András

58 éves közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Intézet elnöke. Kutatási területe: gazdaságpolitika, makrogazdaság. 1975-78 között a Gazdaságkutató Intézet munkatársa, 1981-87 között az Országos Tervhivatalban dolgozott. 1987-től a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, később elnök-vezérigazgatója lett. 1988- 90 között a Gazdasági Reformbizottság tagja, 1990-95 között pedig a Kék Szalag Bizottság társelnöke, 2003-2004 között a Medgyessy Péter miniszterelnök által életre hívott Köztársasági Etikai Tanács tagja. 1990-ben az MSZP országgyűlési képviselő-jelöltje volt.

Surányi György

55 éves közgazdász, bankár, a CIB Bank elnöke, az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport regionális vezetője. A rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank első elnöke 1990 és 1991 közt, majd később még egyszer, 1995 és 2001 között. 1995-ben jegybankelnökként kulcsszerepet játszott a magyar gazdaság egyensúlyának stabilizálásában, majd az ennek következtében felszökő infláció leszorításában. Második hivatalba lépésével egy időben vezették be a forint csúszóleértékelését és 4,5 százalék széles lebegtetési sávját. Hivatali ideje alatt folytatódott a magyar tőkepiacok liberalizációja.

Glatz Ferenc

68 éves Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. 1965-ben a Századok című folyóirat szerkesztőségi titkára, 1968-ban pedig az MTA Történettudományi Intézetének a munkatársa. 1989-ben a Németh-kormány művelődési miniszterévé nevezték ki, 1996-ban a MTA elnöke lett. 1999-ben újraválasztották. 2005-ben a neve felmerült államfőjelöltként. 2008 őszén Gyurcsány felkérte a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökének. 2008 végén részt vett az alternatív gazdasági program kidolgozására létrehozott Reformszövetség megszervezésében.