Egy a biztos!

A jelenlegi válság sokakban az Országgyűlés és a választási rendszer - a takarékosság és az áttekinthetőség szempontját szem előtt tartó - átalakításának igényét vetette fel. Vajon nem lenne-e értelme ilyen szempontból felülvizsgálni az Országgyűlés biztosainak intézményét is, ami egyúttal alkalmat adna a magyar ombudsmani rendszer funkcionális megújítására, európai szellemű ésszerűsítésére is?

Európában szinte mindenütt, még a több ombudsmannal működő biztosi intézmények is strukturáltak, az egyes biztosok között legalább koordináció, gyakrabban azonban kifejezetten hierarchia érvényesül. A négy teljesen önállóan működő országgyűlési biztos magyar sajátosság, sajátos hibrid forma, amelyet - nemzetközi tapasztalataim szerint - sem Európában, sem a környező országokban nem kísér különösebb elismerés: sem az európai ombudsman, sem a nemzeti ombudsmanok nem értik, amolyan "magyar hóbort"-nak tartják.

Milyen érvek szólnak az állampolgári jogok egységes országgyűlési biztosi intézménye mellett?

1. Az alapjogok védelme: Az alapvető jogok teljes spektrumát egységesen lehetne kezelni, egységes panaszfórum dolgozná fel a panaszokat, áttekinthető módon, egységes módszertannal, egységes szerkezetű jelentésekben, melyek mind idehaza, mind külföldön nagyobb információs és analitikus értékkel bírnának. Az alapjogok védelmét az egyes alkotmányos intézmények (bíróság, Alkotmánybíróság, ügyészség stb.) együtt és egymásra tekintettel látják el. Ez a követelmény a jelenleginél sokkal hatékonyabban teljesülhetne egy egységes ombudsmani intézménnyel. Sőt más, országos szinten szakosodott - másutt az ombudsmani intézmény részeként működő - panaszfórumok integrálásával az állampolgári panaszok szerkezetének és dinamikájának alakulásáról olyan áttekinthető képpel rendelkezhetnénk, amely segítene a társadalom és a politika problémáinak jobb megismerésében és kezelésében.

2. Az integrált működés előnyei: Unitárius államban unitárius ombudsmanra van szükség, mert ez felel meg a demokratikus ellenőrzés egyéb szerveiben érvényesülő tagolódásnak (Alkotmánybíróság, bíróságok, ügyészség, számvevőszék stb.). A hatékonyan integrált működés megsokszorozná a jelenleg eltérő módszerekkel, stratégiákkal, eléggé koordinálatlanul működő magyar ombudsmani rendszer hatékonyságát, jelentőségét.

3. Egységesség, átláthatóság és dinamizmus: Az egységes szervezeti rendszer forráskoncentrációt és innovatív, dinamikus forráselosztást biztosít az éppen aktuális témák, hangsúlyok kiemelésével. Az egységesség egyúttal elősegíthetné a források és a feladatok kifelé és befelé egyaránt átlátható, közös alapelveken nyugvó, világos egymáshoz rendelését. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa mint az egységes ombudsmani intézmény megtestesítője megfelelően koordinálhatná és mobilizálhatná a szakmai helyetteseket, mindig a legaktuálisabb, legégetőbb problémákra figyelve. Így nem keletkezne "űr" az új kihívások és a jogszabályban hosszabb időre megállapított törvényhozási preferenciák között. Megvalósulhatna az alapjogok rendszerszemléletű megközelítése és ezáltal a hézagmentes jogvédelem.

4. Karizmatikus fellépés: Az ombudsmanokkal kapcsolatos szakirodalom világszerte, tehát nem csak az európai típusú országgyűlési biztosokkal kapcsolatosan hangsúlyozza az ombudsman mint személyiség jelentőségét. Az ombudsman független, kreatív, széles körben ismerik és elismerik, kifelé legitimálja, befelé vezetőtársaival irányítja és menedzseli a szervezetet. Az egységes rendszer és a személyes tekintély erősítheti az ombudsmani intézkedések elfogadottságát és a törekvést az azoknak való megfelelésre.

5. Közjogi és társadalmi presztízs: Ahol megfelelő erőforrásokkal és hatáskörrel rendelkező egységes ombudsmani intézmény működik, ott a nemzet ombudsmanja nagyobb függetlenséggel és magasabb társadalmi presztízzsel rendelkezik. Így - pozíciójánál fogva de jure vagy de facto - a közjogi méltóságok sorába tartozhatna, mint ma a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy éppen az Alkotmánybíróság elnöke. (Így van ez Lengyelországban, Romániában, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában is.) Ennek azonban feltétele, hogy a jelölttel szemben pl. az alkotmánybírákéhoz hasonlóan magas megfelelési küszöböket (45. életév betöltése, elméleti jogászok esetén egyetemi tanári cím, illetőleg az állam- és jogtudományok doktora, vagy legalább húszévi szakmai gyakorlat) állítsanak fel. Az európai gyakorlatban egyébként kifejezetten elterjedt, hogy ezt a pozíciót az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Számvevőszék korábbi elnökei, vagy éppen egy volt államfő tölti be. Az ilyen személyiségek nagy szakmai, morális és politikai tekintélye, szervezeti és vezetési tapasztalata óriási tőke, amit botorság parlagon hevertetni, és tevékenységük felértékeli az ombudsman intézményét, mellettük a jelenlegi ombudsmanok szakosított helyettesek lehetnének.

6. Gazdaságosság: A takarékosság fontos, a legfőbb szempont azonban a racionalitás és a demokratikus hatékonyság. A kettő között azonban van összefüggés. Az anyagi erőforrások - amelyek jelenleg szétforgácsolódnak, mert az egyes ombudsmani intézmények önállóságának fenntartására szolgálnak - az egységes alapjogvédelemben jobban hasznosulnának.

Más út a mából?

Az ombudsmantörvény mai szabályozásában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa "primus inter pares" szerepet tölt be. Szerintem végzetes zsákutca lenne, ha ehelyett a "kiporciózott egyenlősdi" érvényesülne a négy országgyűlési biztos között. Ez ugyanis végképp felparcellázná és fragmentálná a már kezdettől fogva túl- - és szerintem nem a megfelelő irányban - differenciált intézmény szerkezetét.

Míg a tematikus-szakbiztosi irodák egy (vagy két) alapjog védelmét látják el, addig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a teljes alapjogi katalógus alapján végzi a munkáját. Ezért - véleményem szerint - aligha indokolható az az igény, hogy "emancipáljuk a szakbiztosokat", s az úgymond túlcentralizált és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa számára "indokolatlan" (!) előnyöket biztosító rendszerből töröljük ki az integráció elemét.

Vagy a jelenlegi status quo fenntartása vagy a takarékosabb, az európai mintát követő, demokratikusabb és hatékonyabb egységes országgyűlési biztosi modell felé kellene továbblépni. Szerintem a jelenlegi magas szintű magyar információs jogi védelmi rendszer egy, a kormányzattól teljesen független, autonóm adatvédelmi hatóság révén lenne megvalósítható. Nem csupán a takarékosság, a pénzszűke, hanem a racionalitás és a demokratikus hatékonyság szempontjai is egyengetik az erre vezető utat.

A szerző az állampolgári jogok országgyűlési biztosa

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.