Tíz évvel hosszabb életet gondolnak maguknak a magyarok, mint amennyi a statisztikák alapján várható - derül ki abból a tíz országra kiterjedő uniós kutatásból, amelyben arra keresnek a közgazdászok választ, mennyit érdemes áldozni a közpénzekből egy megmentett életévre. A vizsgálattal az is kiderül, hogy a lakosság milyen szolgáltatásokat vár el a jövő egészségügyi rendszereitől. Mely betegségben tartja természetesnek a tökéletes gyógyulást, illetve mely életszakaszban milyen életminőséget tart elfogadhatónak.

- Az információk közül az egyik legmegdöbbentőbb - avat a részletekbe Gulácsi László professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője -, hogy a magyarok tíz évvel hosszabb életet gondolnak maguknak, mint amennyi a statisztikai adatok alapján várható. Irreális képzeteik vannak arról is, hogy az életkor haladtával milyen problémákra, betegségekre kell felkészülniük. Például a fájdalmat és a szorongást 20-25 évesen is elfogadhatónak ítélik, miközben az öregséggel esetleg bekövetkező ágyhoz kötöttség, kiszolgáltatottság a nagy többségnek (70 százaléknak) elképzelhetetlen.

A valóság ezzel szemben, hogy a 60 év feletti népességben már azok vannak többségben, akik megromlott egészségük miatt a mindennapi életvitelükben segítségre szorulnak. A daganatos, illetve a keringési betegségekkel már fiatal felnőtt kortól küzdenek a magyarok. De negyven fölött a mozgásszervrendszeri elváltozások - ízületi kopások, csigolyasérvek - is megkeseríthetik a mindennapokat.

A legkorábban 35-40 éves korban az elhízás következményei, a szív- és érrendszeri elváltozások okozhatnak a panaszokat - állítja Vértes András kardiológus főorvos. Sajnos gyakran mindez csak az első infarktussal derül ki, amely a 45 feletti férfiak körében már nem ritka. A túlsúly felelős gyakran a cukorbetegségért, illetve a magas koleszterinszintért is. Mindkét betegség megterheli a keringést és később, pláne ha a beteg nem tudja, hogy baja van, ezért orvoshoz sem fordul, súlyos következményekkel jár. Minden tizedik 65 év felettire vár agyérbetegség, illetve agyvérzés. Az agyérkatasztrófával kialakuló bénulások után pedig már szükség van ápolásra.

A Kopp Mária által jegyzett Hungarostudy 2008-as adatai szerint minden harmadik férfi és minden hatodik nő Magyarországon nem éri meg a 65. születésnapját.

Ha viszont mégis sikerül egészségesen megöregedni, szembesülniük kell az idősödéssel járó korlátokkal. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi vizsgálata szerint az egészséges 70-75 évesek kétharmadának nehézséget jelentett 10-12 kilós súlyt felemelni, vagy guggolni, illetve letérdelni. A nyolcvan felettiek nagy többségének gondot okoz tíz lépcsőfok, vagy 2 kilométer leküzdése. Az önálló mosakodásra, öltözködésre e korosztály fele képes. A 60 és 75 év közöttiek jellemzően önálló háztartásban élnek, de nagy többségük már segítségre szorul a házimunkában, a bevásárlásban, a hivatalos ügyek intézésében.

A fentiek ismeretében Gulácsi László professzor szerint igencsak kétséges, hogy az emberek megfelelően felkészülnek-e az öregkorra.