Városrekonstrukció, népszavazás után?
Miért kezdeményezi az egyik műtrágya-forgalmazónál tanácsadóként dolgozó Kücsön Miklós népszavazás kiírását a településen? Érdeklődésünkre elmondta: azért szeretne népszavazást, mert a helyiek szerinte nem kaptak megfelelő tájékoztatást a tervekről, s a jelenlegi gazdasági válságban meg kellene gondolni, hogy érdemes-e elkezdeni egy ilyen jelentős beruházást, amelynek a megvalósításához önerős rész előteremtésére is szükség van. Erre viszont - Kücsön Miklós szerint - csak hitelfelvétellel lenne mód.
- Nem a fejlődést ellenzem, hanem azt remélem, hogy végre többet megtudhatunk a célokról, amelyek egyelőre homályosak - mondta Kücsön Miklós. - A beruházással kapcsolatos anyagot a képviselők is csak az utolsó pillanatban kapták meg a testületi ülésen, nem sokkal azelőtt, hogy dönteniük kellett róla. Amennyit jelenleg - más városlakóhoz hasonlóan - tudok a tervekről, az szerintem kevés ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel támogassam az elképzeléseket. De nem zárkózom el ettől, ha minden tájékoztatást megkapok.
Kücsön Miklós úgy fogalmazott: ha a lakosság nem akarja a belváros rekonstrukcióját, akkor az ne valósuljon meg, ha pedig támogatja, akkor többségi felhatalmazással vállalhat anyagi áldozatot az önkormányzat.
Persze nem mindenki ért egyet Kücsön Miklóssal. Az egyik helyi üzlet eladója azt mondta: hallotta, pláza épülne a belvárosban, aminek örülne, mert kevés itt a szórakozási lehetőség. Megemlítette azt is, hogy szívesen dolgozna ott. Egy középkorú házaspár pedig azt szeretné, ha Szalka visszakapná a kisvárosi jellegét. Ők hiányolják a zöldet, a virágokat, a parkokat, a padokat, a kiülős helyeket. Ha a belvárosi rekonstrukció céljai között ez is szerepelne, örömmel támogatnák az elképzelések megvalósulását.
- Azért mert válság van, még nem áll meg az élet. A pályázati lehetőséget pedig ki kell használni, akár hitel árán is - állította a férj. Aztán hozzátette: - Mi van, ha becsődöl az önkormányzat? Akkor sem vihetik el a fejünk fölül a várost!
A városban jó néhányan nem ismerik a belvárosi rekonstrukció terveit, a plázaépítés halvány reménye viszont többször is elhangzott beszélgetéseink során. Igaz, nem mindenki örült neki. A kisboltot üzemeltetők többsége a fejéhez kapott: így is alig van vásárló, ha pláza lesz, végleg lehúzhatják a rolót.
Többen ellenzik az "iskolakeringőt" is. Mint megtudtuk, ennek lényege, hogy a polgármesteri hivatal a művészeti iskolába, ez pedig a Móra iskolába költözne. Az épületek egy része új köntöst kap, megszépül. Kérdés azonban: mi lesz a Móra iskolával? A szülők már gyűjtik az aláírást a sajátos nevelési igényű gyerekek számára létrehozott oktatási intézmény megmaradásáért. A Mórába sérült gyerekek járnak, s ha bezárják, közülük több tanulót ingáztatni kellene Nyírbátorba, Nagydobosra.
Szabó István, Mátészalka fideszes polgármestere közölte: a 18 ezres településnek jelenleg nincs igazi városközpontja. Az idén csaknem 11 milliárd forintból gazdálkodó város - amelynek hitelállománya egymilliárd 860 millió forint - korábban 1,3 milliárd forintos szabad felhasználású hitelt vett fel. Ebből a pénzből, valamint ingatlaneladásból biztosítani tudják majd az önerőt, ha az uniós pályázaton nyernek.
Szabó István szavai szerint a lakosságot tájékoztatták a tervezett beruházásról: a témában gyermekrajzpályázatot hirdettek, s azt a testületi ülést, amelyen a főépítész részletesen ismertette a terveket, élőben közvetítette a helyi televízió.
A tervek szerint a belváros mintegy háromhektáros területét parkosítják, utcabútorokat helyeznek ki, megújítják a közvilágítást, közösségi területeket alakítanak ki, művész- kávézót építenek. Az elképzelések szerint korlátozzák az átmenő forgalmat, több lesz a parkoló. A terület központja a művelődési ház lesz, amelyet más forrásból szintén felújítanak. Szabó István érdeklődésünkre cáfolta, hogy bezárnák a Móra iskolát.
