Nyugdíjasként is dolgoznának
Az átlagos magyar orvos leginkább középkorú, naponta tíz órát dolgozik, de nagyon ügyel arra, hogy rendszeresen mozogjon. Ha sportol, akkor kerékpározik vagy úszik - állítja a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. által elkészített első hazai, az orvosok életmódját vizsgáló kutatás. Kiderül: a magyar orvos szórakozásban igényes, ha teheti, hangversenyre, illetve színházba megy. Elméjét sakkal is pallérozza. Az életen át tartó tanulás számára létforma, és minél idősebb, annál nagyobb hévvel jár továbbképző tanfolyamra. Míg a más szakmákban dolgozók általában havonta nyolc napot tölthetnek pihenéssel, a gyógyítók hatot.
Nemcsak betegei kórtörténetét, de az őt körülvevő világot is lelkesen dokumentálja - szeret fotózni. Mindemellett legalább heti nyolc órát olvas, és minél fiatalabb, annál biztosabb, hogy idegen nyelvű irodalmat is forgat. Mindennapjainak része az internet, ám a közéletről szóló információk zömét mégis az újságokból és a televízióból szerzi, kedveli a közszolgálati csatornákat és a Hír Tévé műsorait.
Családos. Bár egy másik kutatás (Kopp Mária: Hungarostudy) szerint kevesebb orvos él házasságban, mint más foglalkozásúak, és kétszer többen válnak el. Az orvosi hivatás gyakorlói közül csak keveseknek adatik meg, hogy aktív éveik alatt megteremtsék időskori biztonságukat. Ezért az ötven feletti orvosok nagy többsége arra készül, hogy nyugdíjas évei alatt is dolgozik majd.
Tízből kilencen vélekedtek úgy, hogy ma nagyon nehéz orvosnak lenni - értelmezi az adatokat Kiss Katalin, a Szinapszis kutatója. Szerinte a biztos egzisztenciánál is jobban vágynak az elmúlt években elvesztett szakmai presztízs visszaszerzésére. Úgy vélik ugyanis, a reformokkal zsúfolt évek változásai megtépázták a szakma tekintélyét. A háziorvosok harmada rosszabbnak, ötödük pedig jobbnak ítéli helyzetét a korábbi évekhez képest, 40 százalékuk viszont nem érzékel lényeges változást. A szakorvosok hasonlóan vélekedtek, igaz, néhány százalékkal kedvezőbben ítélték meg helyzetüket. A szakma jövedelmezőségét a szakorvosoknak valamivel több mint fele, a háziorvosoknak a harmada ítélte rosszabbnak, mint a reformok előtti évekét.
Mindezek alapján az sem meglepő, hogy minden negyedik orvos tervez külföldi munkavállalást. Minden tizedik viszont már dolgozott más országban. A kutató szerint a hazai betegek akár biztonságban is érezhetnék magukat, csakhogy a válaszadók kora alapján megvizsgált adatokból már kiderül, hogy az ötven évnél fiatalabbaknak alig valamivel kevesebb mint a fele kacérkodik a külföldi munkavállalás gondolatával. Az ennél idősebbeknek csak a nyolc százaléka gondol ilyesmire. Noha minden negyedik gyógyító tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, nincs túl nagy baj, mert többségük idős korában is tovább dolgozna.
Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes a vényekre írni a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát, illetve közgyógyellátásban részesülő beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát. A taláros testület 2009. december 31-i hatállyal semmisítette meg az erről szóló rendelkezést. (MTI)