Nincs elég pénz, nincs szakmai segítség, a "felülről kikényszerített" iskolai integráció így megvalósíthatatlan, a jogvédők "nyomulnak" - így foglalható össze az a pódiumbeszélgetés, amelyet Miért sikertelen az oktatási integráció? címmel szerdán, egy konferencia részeként rendezett az Utolsó Padban Egyesület.

A cím már előrevetítette, hogy a sikeres integráció szóba sem kerül, pedig a 2003-ban indult programba ma már 1300 közoktatási intézmény kapcsolódott be. Nem került szóba az a több éven át készült kutatás sem, amely a gyerekek teljesítményét vizsgálta integrált környezetben, és kimutatta: a cigány gyerek tanulmányi eredményei javulnak, miközben nem húzza le a többieket.

A pódiumbeszélgetés egyik felszólalója, Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője elmondta, "az együttnevelésnek nincs alternatívája", majd hozzátette: ő még olyat nem hallott, hogy azért váltottak volna szülők iskolát, mert a gyerekük a tornaórán együtt focizott a cigány gyerekekkel. Olyat viszont már igen, hogy azért vitték el a gyereket, mert a matematikaórán nem a tanítással volt elfoglalva a pedagógus. A roma képviselőknek szerinte a roma gyerekek valódi érdekeit kellene nézniük, és nem erőszakosan kikényszeríteni az integrációt, mert azzal ártanak. Miskolc példáját hozta fel, ahol értesülései szerint Budapestről érkező jogvédők a bírósággal bezárattak két, szegregáltan működő iskolát, és az ott tanuló gyerekeket a város megmaradt öt iskolájában osztották szét. Ezzel - állítja Tatai-Tóth - felrobbantották azt a pedagógusgárdát, amelyik a két cigányiskolában lelkiismeretesen, jól végezte a munkáját. (A valóság ezzel szemben az, hogy Miskolcon bírósági ítélet hatására nem zártak be semmilyen iskolát. Egyet a pertől függetlenül bezártak, mert a csökkenő gyereklétszám miatt nem tudták tovább működtetni. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány pert indított a csak cigány tanulókból álló József Attila Általános Iskola miatt, azt azonban nem zárták be, noha jogerős ítélet mondja ki, hogy a gyerekeket hátrányosan megkülönböztették.) Tatai-Tóth úgy véli, nem a bíróságokon át kell közösségek életébe beavatkozni.

Ezzel egyetértett Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője. Többek közt azt mondta: ha perekkel rossz helyzetbe lehet hozni településeket, akkor törvényt kell módosítani, hiszen "nem lehet minden társadalmi baj megoldását az iskolától várni". Kerpen az amerikai navajo indiánok példáját is említette, szerinte az Amerikai Egyesült Államokban nem győznek bocsánatot kérni tőlük az erőszakos integráció miatt. (Kerpen egyébként nem mindig gondolkodott úgy, hogy az integráció erőltetett lenne: korábban részt vett egy unió által támogatott programban, amely a pedagógusokat segítette a diszkrimináció felszámolásában.)

A beszélgetés során az nem derült ki, miért nem sikeres az integráció.