Nem sikerült még közös nyilatkozatot kiadniuk a hétvégén megtartandó kongresszusra készülő szocialista párt platformjainak. A Kertész Krisztián (Észszerűség és Felelősség Platform) által szorgalmazott tervezetben többek között azt deklarálják, hogy a kormánytól és az új elnökségtől rugalmas reagálást várnak a válsággal kapcsolatban, és kiemelik, hogy az MSZP nem lehet érdekek és személyek mentén megosztott. A nyilatkozatot lapzártánkig a hétből öt platform írta alá.

Ami a személyek mentén való megosztottság veszélyét illeti, annak közvetlen jeleit egyelőre nem látni: az egyedüli jelölt a pártelnöki posztra ugyanis Gyurcsány Ferenc kormányfő, így újbóli megválasztása a hétvégi kongresszuson biztosra vehető. Az elnöki posztról szóló szavazás mégsem tét nélküli. Számítania kell a pártelnöknek arra is, hogy kapni fog proteszt-szavazatokat, tehát annak ellenére, hogy nincs más jelölt, nem lesz száz százalék közelében a támogatottsága. "Szervezkedésnek" nincs jele, de az kitapintható, hogy néhány megyei szervezetben erősödik a pártelnökkel szembeni hangulat.

Elemzők úgy ítélik meg, hogy ha hetven százalék feletti szavazatot kap Gyurcsány Ferenc, akkor azt ebben a helyzetben egyértelmű megerősítésnek lehet tekinteni.

Az persze kérdés, hogy Gyurcsány miként értékeli majd a kongresszus plénuma előtt az elmúlt évek kormányzati teljesítményét, így saját eredményeit is.

A pártelnökség mindenesetre előzetes tájékoztatást kért a kormányfőtől arról, hogy mit mond majd a kongresszusnak. Gyurcsány Ferenc szombaton reggel, a tanácskozást megelőzően, rendkívüli elnökségi ülés keretében tesz eleget a kérésnek. Az bizonyos, hogy ennek során a kormányfő konkrét válságkezelő lépéseket is ismertet, s ennek során olyan intézkedésekről is beszélni fog, amelyek továbbmennek a jelenlegi csomagnál, de tartalmuk eltér a Reformszövetség által ajánlottaktól.

A Népszabadság értesülései szerint a kormányfő ugyanakkor gesztust kíván gyakorolni a munkaadók szervezetei, illetve a tudományos akadémia jelenlegi és egykori vezetői által fémjelezett, igen kemény megszorításokat követelő Reformszövetség felé is azzal, hogy kinyitja a szerkezeti reformok kérdését: az egészségügyben, az oktatásban és az államigazgatásban egyaránt. A kabinet hajlik például arra, hogy felvegye a Reformszövetség által ajánlott irányt, tovább csökkentse az állami kiadásokat, még ha nem is a javasolt 550 milliárd forintos mértékben, hanem csak addig, ameddig a kongresszustól, illetve a frakciótól támogatás szerezhető. Ez a vita hozhat feszült pillanatokat.

A szocialisták bizonyos köreiben kitapintható a kormányzati válságkezeléssel szembeni elégedetlenség, az egyre türelmetlenebb várakozás. Ezt a periódust zárhatja le a hétvégi kongresszus egy egységes válságkezelő program elfogadásával.

Az eddigi hírek szerint a személyi kérdésekben kevésbé lesz nagy a harc, mint az érdemi ügyekben. Az elnökségi tagságért folyó verseny azonban szoros lehet. Igaz, a női kvótán induló Tüttő Kata már bejelentette visszalépést. Oláh Lajos környezetvédelmi államtitkár, a szocialisták Hajdú-Bihar megyei elnöke szintén visszalép az elnökségi tagságért folytatott harctól. A politikus a Népszabadságnak azt mondta: a politikának nem szabad a helyezkedésről szólnia. Hozzátette, hogy mindenkinek kötelessége "beleállni" a válságkezelési intézkedések végrehajtásába, amelyekhez a hétvégi tanácskozásnak nyitott, tág mozgásteret nyújtó mandátumot kell adnia a kormánynak.

Hasonlóképen nyilatkozott tegnap a távirati irodának Szekeres Imre elnökhelyettes, a párt egyik legbefolyásosabb politikusa is. A honvédelmi miniszter szerint a kongresszusnak világos, érvényes politikai döntéseket kell hoznia a válságkezelésről. "Amit a kormány eddig tett, szükséges volt, de nem elégséges" - fogalmazott. Szekeres úgy látja: most egyedül a monetáris politikának van mozgástere. 2010-re vonatkozóan kijelentette, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje az legyen, aki "a legnagyobb támogatottsággal bír a magyar társadalomban".