Még átgondolhatják felvételi elképzeléseiket az általános iskolás diákok: ma és holnap módosíthatnak a jelentkezési lapjukon eredetileg megadott intézményi sorrenden. Ez azért fontos, mert minden diákot oda vesznek föl, ahol a jelentkezési lapjukon megadott sorrendben elsőként értek el megfelelő teljesítményt.

A középiskolai felvételiken már csak a papírmunka maradt hátra; múlt pénteken a szóbeli vizsgák is véget értek. A diákok számára most kezdődik a legizgalmasabb rész: hamarosan megtudhatják, bejutottak-e. Vannak, akik - "félhivatalosan" - már pár hete tudják, hová jutottak be, sőt, már ismerkedő órát is tartottak nekik.

Az iskoláknak március 17-ig kellett közzétenniük az ideiglenes felvételi jegyzéküket, vagyis azt a listát, amelyen az elért eredmény alapján sorba állították a hozzájuk jelentkező tanulókat. Ha valaki ezen a listán az élmezőnyben szerepel, de legalábbis a felvételi keretszámnál kisebb szám díszeleg a neve előtt, és nincs elutasítottként sem megjelölve, akkor biztos lehet a sikerben. Mint azonban a neve is mutatja, e jegyzék nem végleges, hiszen az eredetileg megadott jelentkezési sorrenden az elmúlt években a 8. osztályos diákok 12-15 százaléka módosított. Így az ideiglenes jegyzék még jócskán változhat - mutatott rá Pósfai Péter, a középiskolai felvételiket lebonyolító Oktatási Hivatal-OKÉV vezetője. Azzal ugyanis, hogy egy diák "A" iskola helyett inkább "B" iskolát veszi előre, az "A" iskolában átadja a helyét másoknak, így ott a hátrébb lévők előrébb ugorhatnak a rangsorban. "Visszafelé" ugyanakkor ez már nem igaz, a keretszámba már besorolt diák nem eshet ki a módosítások miatt.

Az idei tanévben komoly változások voltak a középiskolai felvételiken: a 4. és 6. osztályosok esetében nem lehetett szóbeliztetni, saját írásbeli vizsgát sehol nem lehetett tartani, helyette csak a központi teszten való részvételt lehetett megkövetelni. Az 1095, felvételit hirdető középiskola közül 9 évfolyamra szólóan 470, a 8 évfolyamos gimnáziumi osztályba 44, 6 évfolyamos gimnáziumi osztályba 60 iskola tartott központi írásbelit (a többi iskola csupán a tanulmányi eredmények, illetve a szóbeli vizsga alapján rangsorolt). Ezek az egységes tesztek elsősorban nem a lexikális ismereteket mérték, hanem a középiskolai továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket és képességeket.

"Egy osztály minden tanulója kiválasztott négy tantárgy közül egyet, amelyet a legjobban kedvel. Az osztály tanulóinak fele a testnevelést, negyede a matematikát, hatoda a történelmet, három tanuló pedig a rajzot választotta. A matematikát vagy a történelmet választották többen?" A hatodikos diákoknak például ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kellett válaszolniuk. Többségüknek a helyes válasz megadása (a matematikát) nem is okozott gondot: a több mint 8 ezer 4., illetve 6. osztályos tanuló átlagteljesítménye 72,03, illetve 72,36 százalék lett. A 8. osztályosok közül 58 ezer diák írt központi vizsgát: ők átlagosan 50,69 százalékot értek el.

Pósfai Péter szerint a tesztek - amelyek elsődleges célja, hogy azok alapján rangsorolni lehessen a diákokat - jól mértek. A 6. és a 8. osztályos gimnáziumok tesztjeit a korosztály legjobb 3-5 százaléka írta meg, ezt visszatükrözik az eredmények. A nyolcadikosoknak viszont már a 60 százaléka részt vett a vizsgán, így az eredménygörbén - a valós helyzetnek megfelelően - a többség középen helyezkedik el.

A végleges felvételi döntések április 6-án születnek meg. Április 27-ig kell értesíteni a diákokat.