Az esendő egyház
Minden gyanús, ami mozog - jellemzi a Hitvallók és ügynökök című dokumentumfilm egyik szereplője a Rákosi-rendszer viszonyát az egyházakhoz. Petényi Katalin és Kabay Barna filmje - Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát közreműködésével - sorsokat felidézve mutatja be az utat, amely az egyház megbénításától és szisztematikus szétverésétől a pártállam és a klérus szoros együttműködéséig vezetett.
A kemény diktatúra éveiben a kommunista rezsim a "klerikális reakciót" tartotta fő ellenségének. Az egyházi iskolákat államosították, a szerzetesrendek túlnyomó többségét feloszlatták. Egyik pillanatról a másikra több mint tízezer női és férfi szerzetes vált földönfutóvá. Koncepciós perek, rágalmak és koholt vádak alapján sok száz papot hurcoltak meg. A börtönökben megaláztatások és kínzások sorát szenvedték el. Az ötvenhatos forradalom leverése után újabb üldözési hullám indult ellenük, jóllehet az egyház - a pannonhalmi főapát közlése szerint - sem a forradalom előkészítésében, sem a harcokban nem játszott meghatározó szerepet.
A papokat az ötvenes években általában megfélemlítéssel és zsarolással szervezték be ügynöknek. A helyzet később - a magyar állam és a Vatikán kölcsönös engedékenysége nyomán - megváltozott. Egyre többen lettek azok, akik a karrier vagy előnyök reményében jelentettek az állambiztonságnak. A Kádár-korszak kitermelte a "népi demokrácia" iránt elkötelezett egyházi emberek garnitúráját. Az ellenállók perifériára szorultak, a "megbízható" papok mind magasabbra lépdeltek a ranglétrán.
Az Uránia moziban bemutatott film - a teljes anyag rövidített változata - érezhető óvatossággal és kis terjedelemben foglalkozik az ügynökkérdésben érintett, ma is élő egyházi méltóságokkal. Az alkotók igyekeznek árnyalt képet rajzolni. A nyugállományú püspökök közül bemutatnak olyat, aki kényszer hatására működött együtt a titkosszolgálattal, és próbált minél ártalmatlanabb jelentéseket írni, de bemutatnak olyat is, aki a tartótiszt kifejezett megelégedésére végezte a besúgói munkát. Csak akkor lehet az evangéliumot hirdetni, ha sikerül helyreállítani és megszilárdítani az egyház iránti bizalmat - hangsúlyozta a film végén a pannonhalmi főapát.
Az egyház ugyanolyan esendő, és esendőségében sokféle, mint mi vagyunk - összegezte benyomásait a vetítés után tartott beszélgetésen Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. Az egyházban a meghurcoltak, de a besúgók aránya is nagy. A rendszerváltás utáni évtizedben szerinte a "mártír egyház" és a "hitvalló klerikusok" képe dominált, a mostani évtizedben azonban ez a fonákjára fordult. Az egyház nem készített számvetést, nem vonta le a múltból adódó következtetéseket, ráadásul az átvilágításból is kimaradt.
A főigazgató szerint tévednek azok, akik a Hitvallók és ügynökök című filmet megnézve úgy gondolják, hogy történelmi dokumentumot látnak. Bár a történet tegnapelőtt kezdődött, ma is tart, és - a mi asszisztálásunkkal - holnap is folytatódni fog. Ezért helyesebb lenne "folytatásos filmregényről" beszélni.
