Az év eleje óta több nyilatkozat is elhangzott arról, milyen változások várhatók a családi pótlékkal kapcsolatban. Szeptembertől adóterhet nem viselő támogatásként kapják majd a családok, így közvetlenül ugyan nem adózik, de akinek idén az összjövedelme (a családi pótlékkal és a gyessel) átlépi a 2,2 millió, jövőre pedig a hárommillió forintot, annak a kilógó rész után 19 százalékos adót kell fizetnie. Nyilvánosságra került már, hogy a 14 és 18 éves kor közötti gyerekek esetében csak akkor jár majd a családi pótlék, ha a gyerekek iskolába járnak.

Információink szerint a családi pótlék felhasználását a jövőben nem minden esetben bíznák a szülőkre. Korlátoznák a felhasználását - ahogy arra korábbi tanulmányában Ferge Zsuzsa szociológus is felhívta a figyelmet -, ha a szülő elhanyagolja gyermekét. Mit jelent az elhanyagolás? A gyereket nem öltözteti, nem eteti megfelelően, nem mosdatja, egészségügyi ellátását is elhanyagolja. E körbe tartozna, ha a szülő a lakását, a környezetét sem tartja rendben. (A lakókörnyezet korábban már egyszer előkerült: tavaly ősszel, amikor a szociális törvény módosításához érkeztek a szocialista javaslatok. Akkor a szociális segélyhez jutás szigorítása kapcsán merült fel: ne kapjon segélyt az, aki nem tartja be "a társadalmi együttélés szabályait", és aki "életvitele alapján" nem felel meg "a közösségi elvárásoknak". Az indítványozók az ellátás feltételeként várták volna el, hogy a segélyezett a "lakókörnyezetének alapvető tisztaságáról" gondoskodjék.) Úgy tudjuk, a tervezet kidolgozói összefüggést látnak az elhanyagolt gyerek és a családi pótlék elherdálása között. Azaz: ha a juttatást a gyerekekre költenék, akkor kevesebb elhanyagolt gyerek lenne.

A családi pótlék korlátozásáról, eseti gondnok kirendeléséről jegyzői gyámhatóság döntene, amit azzal indokolnak, hogy a gyermekvédelmi törvény szerint eddig is a jegyző döntött a gyermekek védelembe vételéről. A jegyző döntése alapján a hanyag szülőtől legalább egy évig megvonnák a családi pótlék felét, és azt természetben (étkeztetés, közlekedési hozzájárulás stb.) nyújtanák a gyerek számára. Ha a védelembe vétel nem járna sikerrel, és bizonyítható lenne, hogy a gyermek azért elhanyagolt, mert a szülő nem biztosítja számára az alapvető feltételeket, a jegyzői gyámhatóság megvonhatná a családi pótlékot. Vagyis: a szülő nem rendelkezhetne a pénzről, helyette a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok döntené el, a gyermeknek mire van szüksége, mire kell költeni.

Az eseti gondnokok kinevezéséhez a gyermekvédelmi törvény módosítására is szükség van. A jogszabály rögzítené, hogy erre a feladatra a gyermek más közeli hozzátartozóját, az iskolai gyermekvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, a falugondnokot jelölhetik ki.

A tervezet illeszkedik ahhoz a koncepcióhoz, amely életre hívta a szociális törvény módosítását, az Út a munkához programot. A program és az azt kísérő viták során egyre több település szigorított rendeletben a szociális segélyhez jutás feltételein. A szerencsi kistérség 18 polgármestere pedig petíciót juttatott el a közjogi méltóságokhoz: ebben javaslatot tesznek a családi pótlék eltörlésére. Az aláírók szerint háromnál több gyerek esetén a juttatás "egyre gerjeszti az alacsonyan szocializálódott tömegek népességnövekedését, amely megélhetési formává fejlesztette a gyermekszülést, maffiaszerű bűnözéssé a szociálpolitikai csalást".