Magasabb szintű képzési követelményekkel, illetve szigorúbb ellenőrzésekkel tennék hamarosan hatékonyabbá a természetgyógyászat gyakorlatát. Az egészségügyi tárcánál most készülő törvénymódosítás és az unióban alakult konzorcium is azt a célt tűzte maga elé, hogy a jelenleginél magasabb képzési követelményeket támasszanak a természetgyógyászokkal szemben, s elősegítsék a "botcsinálta" gyógyítók kiszűrését.

Dr. Hegyi Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem Komplementer Medicina Tanszékének vezetője szerint a magasabb minőségi feltételek és a szigorúbb kontroll mindenkinek az érdeke, egyre nagyobb ugyanis az igény a komplementer gyógymódokra, mind több a gyógyító, a kóklerek kiszűrése pedig szinte reménytelen. A betegeket az "tereli" a természetgyógyászok felé, hogy mind több a krónikus betegség, miközben az orvosnál egyre kevesebb a páciensekre fordítható idő.

- Egyre többen próbálnak a zavarosban halászni, épp azért kell a szigorítás és az orvosok képzésének kiterjesztése, hogy ne a kereskedelmi tévék távgyógyítóitól ismerjék meg a komplementer medicinát. Egyelőre csak a pécsi egyetemen tanulják a természetes gyógymódokat - igaz, itt már több száz orvos -, ők a magánrendeléseiken már alkalmazzák is a természetgyógyászatot - mondja Hegyi Gabriella.

A tervek szerint az alapfokú képzésben a képzőhelyeket akkreditáltatni kell, a felsőfokú oktatást csak az orvostudományi egyetemek akkreditálhatják. Az egészségügyi diplomával a főiskolai karokon tanulhatják a természetgyógyászati ismereteket. Szakfelügyelő főorvosokat és szakmai kollégiumot is ígér az új rendszer.

A természetgyógyászatban egyébként a lakosság fele bízik - legalábbis a Webbeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. friss felmérése szerint. A módszert leginkább az egészségesek preferálják, a betegek körében 12 százalékkal alacsonyabb a bizalmi index. A lakosság egyharmada bízik a homeopátiában és az akupunktúrában, igaz, míg a 18-25 év közötti fiatalok több mint fele vélekedik pozitívan ezekről a módszerekről, addig az 55 év felettieknek csak az ötöde gondolja úgy, hogy ezek hatékonyan befolyásolják az egészségi állapotot.

A gyógynövényalapú készítményeket elsősorban a fiatalabbak, a krónikus betegségekben nem szenvedők gondolják hatékonyabbnak és - legalábbis a mellékhatás szempontjából - biztonságosabbnak a gyógyszereknél. A lakosság összességében a gyógynövényalapú készítményekben bízik a leginkább, a vényköteles szereket főleg az idősebb, jellemzően krónikus betegségben szenvedők érzik biztonságosnak. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) által bevizsgált gyógytermékek és a homeopátiás készítmények iránti bizalom viszont általánosságban nagyobb, mint a nem vényköteles gyógyszerekkel szembeni. Kevésbé hiszünk a táplálékkiegészítők és vitaminok hatékonyságában, a legkevésbé pedig az OGYI által be nem vizsgált gyógyhatású készítményekben - a lakosság ötöde egyáltalán nem hisz ezek jótékony hatásában.

A módszert leginkább az egészségesek preferálják