A magyar nők végzik a legtöbb házimunkát

A magyarok gondolkodnak a legkonzervatívabban, akár házimunkáról, akár gyerekvállalásról, akár a pénz elköltéséről van szó - derül ki egy kutatásból, amely szerint a magyar nők végzik a legtöbb házimunkát.

A magyar nők végzik a legtöbb házimunkát európai társaikhoz viszonyítva. Ráadásul ezt magától értetődőnek tartják, a magyar családokban van a legkevesebb konfliktus a házimunka elosztása miatt - ez derül ki a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársainak kutatásából. A kutatók Magyarországot, Oroszországot, Franciaországot, illetve Németország keleti és nyugati felét elemezve vizsgálták a házimunkára fordított időt, és az ezzel kapcsolatos előítéleteket. Kiderült: a magyar nők az otthoni feladatokból 3,3-szor nagyobb részt vállalnak, mint a társuk. Őket az orosz, a Németország nyugati felében élő nők, majd a franciák követik. A Németország keleti felében élők viszont "mindöszsze" 2,3-szor végeznek több házimunkát partnereiknél.

- Egyáltalán nem lepett meg az eredmény - mondja Karafiáth Orsolya író, aki ezt látja a környezetében, és maga is így él, nem sok házimunkát enged át a partnerének. - Ha az ember megkap a társától más, fontos dolgokat, nem okvetlenül várja el, hogy a házimunkában is részt vegyen - állítja.

A kutatók megvizsgálták, hogy a leggyakrabban előforduló három feladatot, a főzést, a mosogatást és a takarítást miként osztják meg a felek. Kiderült, hogy e feladatokban a férfiak részvétele elhanyagolható. A háztartási gépekkel való ellátottság is fontos szempont, mert nem mindegy, hogy a mosogató mellett kell állni, vagy csak bepakolni a mosogatógépbe. Ennek alapján a nyugat-európai nők természetesen sokkal jobb helyzetben vannak keleti társaiknál. Ugyanakkor a bevásárlásban, a kisebb javításokban a férfiak sokkal aktívabbak.

Az a tény, hogy a nő dolgozik-e vagy "csak" háztartásbeli, nem mindenhol befolyásolja a házimunka megosztását. Franciaországban és Németország keleti felében a dolgozó nők társai nagyobb részt vállalnak a házimunkában, de Magyarországon, Oroszországban és Németország nyugati felében nem. Ezekben az országokban csak a fiatalabb, élettársi kapcsolatban élő párokra jellemző az arányosabb munkamegosztás. Az iskolai végzettséget tekintve, míg a legalacsonyabb végzettségű magyar nők 3,7-szer több házimunkát végeznek, mint partnereik, addig a diplomás nőknél ez az arány csak 2,5-szörös.

A kutatásban arra is keresték a választ, hogy ezzel a felosztással mennyire elégedettek a felek. Általánosságban elmondható, hogy mindenki elégedett, a tízes skálán nem született 7,2 pontnál rosszabb eredmény. (10 pont jelentette a munkamegosztással elégedettek véleményét.) Feltűnő, hogy a magyar nők ugyanolyan mértékben mondták magukat elégedettnek, mint francia vagy német társaik. A magyar válaszadók azonban leginkább az értékrendet firtató kérdéseknél tértek el másoktól. Azzal az állítással, hogy "nem tesz jót egy kapcsolatnak, ha a nő többet keres, mint a férfi", a magyar nők 23 százaléka, a férfiak 19 százaléka egyetértett. Azzal, hogy "a nőknek nem kell a társuk beleegyezését kérni ahhoz, hogy mire költsék a pénzüket", a magyar férfiak 37 százaléka nem értett egyet, ahogy a magyar nők 28 százaléka sem. A németeknél ez az arány mindössze 5,2, illetve 3,7 százalék, de egyik országban sem haladja meg a 16 százalékot. Az "egy nőnek szüksége van a gyerekre a teljes élethez" állítással messze nálunk értettek a legtöbben egyet: a nők 75, a férfiak 66 százaléka. Oroszországban ez az arány csak 27 és 24 százalék, Németország keleti felében 12 és 8 százalék, míg Franciaországban 42 és 40 százalék. Karafiáth a harmincas évei elején jár, és sokszor megkapja: megbánja, ha nem szül. - Sok magyar írónőnek nem született gyereke, például Szabó Magdának sem, de ettől még nem hiszem, hogy csonka életet éltek volna - mondja.

A kutatók, Pongrácz Tiborné és Murinkó Lívia hangsúlyozzák: az eredmények egyrészt jelenthetik azt, hogy a magyar társadalom 50-60 évvel lemaradt a fejlődésben, de mondhatjuk azt is, hogy a magyar családok fontos, kiveszőben lévő értékeket őriztek meg. Kiemelték: a hagyományosabb értékrendben gondolkodó nőket kevésbé viselik meg a munkahelyi problémák, a kudarcok, és a nyugdíjas éveket is könnyebben élik meg. - Nem hiszem, hogy ezek a fontos értékek, legalábbis számomra nem azok - fogalmaz Karafiáth Orsolya. Szerinte ez csak egy "kis leragadás" a többi országhoz képest, ami könnyen behozható. - Vagyis könnyen behozható lenne, de úgy tűnik, hogy a magyar nők nem nagyon akarják behozni - tette hozzá.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.