Iparkamarai belháború Tolnában
Tavaly szeptemberben kettészakadt a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége. A 14 tagú grémiumból nyolcan úgy vélték, hogy a kamara titkársága szabálytalanul gazdálkodik, s ebben szerepe van Fischer Sándor megyei elnöknek. A vélt szabálytalanságok tisztázására nem kerülhetett sor, ugyanis októberben megújult a kamara tolnai vezetése, s a tisztázást akarókat a kamara megyei közgyűlése kirostálta.
- A közgyűlés szavazási eljárása törvénytelen volt, s így a kamara tolnai elnöksége illegitim - állítják a kényszerűen távozók. Szószólójuk Illés Tamás, aki a kamara tolnai választásán a mandátumvizsgáló bizottság elnöke volt, és Márkus István, aki a jelölőbizottság élén állt.
Ők mondták: 2008 szeptemberében összeült a tolnai kamara négy tagozata, hogy 20-20 küldöttet delegáljon a megyei közgyűlésre. Minden tagozat ülésén megjelent néhány olyan vállalkozó, aki más cég vezetőjétől hozott megbízást arra, hogy képviselje a tagozatot munkájában. Illés Tamás szerint a kamarai törvény nem engedi, hogy valaki olyan céget képviseljen, amelyiknél nincs tulajdonrésze vagy nincs alkalmazásban.
A tagozati üléseken viszont akadt olyan tag, aki 10-20 céget képviselt. Illés az ipari tagozat ülésén jelezte is, hogy más cégek nevében nem szavazhatnak a kamarai tagok, s azt kérte: észrevételét vegyék jegyzőkönyvbe. Ám a megyei elnök és jogásza szabályosnak minősítette a megbízással érkezők voksolását, és nem jegyzőkönyvezték az észrevételt.
Ezek után a négy tagozat ülésén azoknak a szava döntött, akik 10-20 voksot adtak le. Illés és Márkus biztos abban, hogy a mások helyett szavazók a megyei elnök és szövetségesei ösztönzésére cselekedtek. Így a megyei gyűlés újra megválasztotta Fischer Sándort elnöknek, s a kamara gazdálkodását tisztázni akaró nyolc elnökségi tag egyike sem jutott be az új elnökségbe.
Illés Tamás a Tolna Megyei Főügyészséget beadványában arra kérte, vizsgálják meg, szabályos volt-e a kamarai választás. A főügyészség úgy foglal állást, hogy a kamara tolnai tisztújítása törvénysértő volt. Ezt az állásfoglalást a megyei elnökségből kiszavazott vállalkozók nem várták meg, és novemberben a bíróságon is megtámadták a tisztújítást. A bíróság március 25-ére tűzte ki a tárgyalást.
Próbáltam szóra bírni az ügyben a tolnai kamara elnökét és a köztestület jogászát, ám ők elzárkóztak a nyilatkozattól. Több, általunk megkérdezett - megbízással szavazó - vállalkozó elismerte: azért kértek meghatalmazást más cégek vezetőitől, mert elégedettek voltak a kamara elnökével, és el akarták érni, hogy az elnök a posztján maradjon.
Ha a bíróság kimondja, hogy a szekszárdi tisztújítás törvénytelen volt, akkor a tolnai kamara újra választani kényszerül.