- Az öngyilkossági halálozások kilencven százalékában a pszichés megbetegedések jelentős szerepet játszanak. A leggyakoribb ok a depresszió legsúlyosabb esete, de egyéb lelki és szenvedélybetegségeknek - az alkoholizmusnak, a drogfüggőségnek - is közük lehet az öngyilkossághoz. Így érthető: miután nemzetközi és hazai kutatások nyomán sikerült az egészségügyben széles körben világossá tenni, hogy miképpen ismerhető föl a depresszió és milyen módszerekkel kezelhető, huszonöt éven át folyamatosan csökkent az öngyilkosok száma Magyarországon - magyarázza Rihmer Zoltán professzor, akadémiai doktor, pszichiáter és neurológus szakorvos.

Szinte közismert: amióta adatokat gyűjtenek az öngyilkosságról, Magyarország az elsők között volt Európában. A nyolcvanas évek közepén százezer lakosra évente 46 öngyilkos jutott - jelenleg százezer ember közül 23 követ el öngyilkosságot. Európában ma a balti államok, továbbá Fehéroroszország és Ukrajna vezeti a szomorú statisztikát. Igaz - jegyzi meg Rihmer Zoltán -, ott 1990 előtt titkosak voltak az adatok. A nálunk tapasztalható negyedszázados, pozitív folyamat azonban - amelynek során évi négy-öt százalékkal is csökkent az öngyilkosok száma - 2007-ben, az év elején megállt.

- Miközben az öngyilkosságok száma csökkent, a depresszióval kezeltek aránya, az antidepresszáns gyógyszerek forgalma közel tízszeresére nőtt - mondja a professzor. - Vagyis azok az emberek, akik annak előtte valamilyen fel nem ismert vagy nem kezelt pszichiátriai betegség miatt kilátástalannak érezték életüket, és nagy valószínűséggel öngyilkosságot követtek volna el, orvosi kezelés alá kerültek, s így megmenekültek. A közelmúlt óta megfigyelhető stagnálás főleg a pszichiátriai intézményrendszer helyzetének romlásával, a szakma lehetőségeinek beszűkülésével magyarázható. Rihmer állítja: az utóbbi időkben a pszichiátria más orvosi szakmákhoz képest is rosszabb helyzetbe került, erről a területről az átlagosnál többen mennek külföldre, s kevés az utánpótlás. A depresszió hatásos leküzdését biztosító antidepresszánsok forgalma pedig csökken.

- Nehéz élethelyzetekkel, még ha azok megoldhatatlannak tűnnek is, az egészséges pszichéjű ember a legtöbbször eredményesen szembe tud szállni, a beteg azonban sok esetben nem - mutat rá a professzor. - Ezért van szükség kezelésre, ami nemcsak a gyógyszeradagolásból áll, éppen enynyire szükséges a pszichoterápia alkalmazása is. A pszichiátriai betegek fele sohasem kísérel meg öngyilkosságot.

- Felmérések szerint az Egyesült Államokban, illetve Európában, így nálunk is, a felnőtt lakosság 15-17 százaléka él meg életében legalább egy súlyos depressziós epizódot - mondta a szakember. Ugyanakkor az USA-ban és például Nagy-Britanniában vagy Olaszországban százezer emberből évente csak tíz vet véget önkezével az életének, Finnországban, Svájcban, Németországban tizenkettő-tizennyolc. A szomszédos országokban - Szlovéniát leszámítva - mindenütt alacsonyabb az öngyilkosságok aránya, mint nálunk. Legkevésbé Ausztriától különbözünk, leginkább Szerbiától és Romániától. Magyarországon a Dunántúl helyzete a legkedvezőbb, a legveszélyeztetettebb az Alföld. Rihmer magyarázata szerint itt föltehetően több negatív tényező hat egyszerre. A depresszió éppúgy gyakoribb itt más országrészekhez képest, mint az alkoholizmus, amely önmagában is öngyilkossághoz vezethet. De az is szerepet játszhat, hogy az Alföld tanyás vidék, lassabban kerül orvoshoz a segítségre szoruló ember - márpedig ez gyakran döntő mozzanat. Egy-egy "befejezett" öngyilkosságra mintegy húsz öngyilkossági kísérlet jut, tehát minél gyorsabban kerül orvoshoz az elkövető, annál nagyobb a túlélési esélye.