Túlkorosak iskolapadban

A család anyagi helyzete miatt hagyta félbe korábban a tanulmányait azoknak a felnőtteknek csaknem a negyede, akik most ismét középiskolába járnak. A diákok 11 százaléka pedig gyereket szült, és ezért kényszerült otthagyni az iskolapadot - derül ki Mayer József oktatáskutatónak az Új Pedagógiai Szemlében közzétett tanulmányából. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa a tankötelezettségi kort (korábban 16, jelenleg 18 év) túllépett, középfokú képzésben részt vevő diákokat vizsgálta; a kérdőívekre 600 tanuló válaszolt.

Ma Magyarországon még mindig igen magas azok száma, akik nem fejezik be az általános iskolát, illetve félbehagyják középiskolai tanulmányaikat. Jelzi ezt, hogy jelenleg középfokú felnőttoktatásban csaknem 80 ezren tanulnak, s 90 százalékuk érettségit adó iskolába jár, az alapfokú oktatásban a "túlkorosak" száma kétezer körüli.

A vizsgálat szerint a felnőtt diákok másik nagy hányadát azok teszik ki, akik iskolai problémák miatt hagyták abba korábban tanulmányaikat. Az iskolaelhagyás egyik gyakori (15 százalék) oka a pedagógus: a tanulók vélt vagy valós sérelmeiket kivetítik volt tanárukra, nekik tulajdonítva a kudarcukat.

A tanulási nehézségek 13 százalékban vezettek a tanulmányok megszakításához. A tanulók tíz százaléka az osztályközösség, illetve a tanulótársak miatt szakította meg tanulmányait, vagyis nem tudott beilleszkedni. Mayer József szerint ez jelzi, hogy a pedagógusok egyik fontos feladata a tanulócsoportok közösséggé formálása.

Az iskolaelhagyók mindhárom iskolatípusban - gimnázium, szakközép-, és szakiskolában - zömmel a kilencedik és a tizedik évfolyamon maradtak ki. A tanulók több mint 40 százaléka három évnél rövidebb idő elteltével ismét újrakezdte tanulmányait, csaknem felük azonban legalább öt évet várt, míg ismét beiratkozott. Márpedig minél hosszabb idő telik el a tanulmányok között, annál valószínűbb, hogy a korábban megszerzett ismeretek és készségek feledésbe merülnek.

A tanulmányi kudarcokhoz szintén hozzájárulhat, hogy a felnőttképzésben részt vevők többsége, ha dolgozik, olyan munkakört tölt be, amely fizikai munkával jár, és hosszú munkaidőt vesz igénybe. Ennek következtében számos esetben nem is tudnak részt venni a tanórákon, vagy ha igen, kimerültek, s az aktív tanórai jelenlétre sokszor már nem telik erejükből. Nem meglepő, ha a felnőtt diákok a tanulást nehezítő tényezők közt elsőként említik az időhiányt. Az otthoni körülmények és a tankönyvek szövege szintén nehezítik a felnőttkori tanulmányokat.

Mindezek ellenére a túlkoros diákok vállalják a tanulást, céljuk az elmúlt évtizedek tendenciájával szemben nem az aktuális állás megtartása, hanem belépés a munkaerőpiacra, a magasabb fizetés, egy új szakma megszerzése vagy a felsőfokú tanulmányok megkezdése. Mayer József rámutat: a kutatás eredményei alapján a jobbnak tartott társadalmi-gazdasági pozíciók megszerzésére irányuló stratégiáknak egyre inkább kulcseleme az érettségi megszerzése.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.