Gyurcsány Ferenc: '48 beteljesedett
Az ország merjen ünnepelni. Magyarország szabad és független, a világ legerősebb katonai-politikai szövetségének a tagja, és az európai közösségnek is egyenrangú szereplője. '48-ban akarhattak volna-e ennél többet? - tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc a Művészetek Palotájában vasárnap este, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulója alkalmából rendezett díszelőadáson. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy "a márciusi ifjak kiugrottak volna a bőrükből", hiszen "baj és gond annyi, mint a tenger", de a követeléseik éppen a mostani években teljesedtek be.
Gyurcsány Ferenc beszédében kitért az elmúlt húsz év sikereire, s leszögezte, nyilvánvalóan Orbán Viktor ünnepi beszédére reagálva (a Fidesz elnöke "kitörölte" a rendszerváltásból az elmúlt hét évet - a szerk.), hogy nem kell kitörölni egyetlen évet sem az elmúlt húszból, hiszen "nagyszerű dolgok történtek".
Előzetesen Gyurcsány Ferenc a Szabad Sajtó Díjak átadásán arról beszélt: a szólás szabadságának együtt kell járnia a szólás felelősségével és a szólás méltóságának megőrzésével.
- Elborzaszt, amikor azt hallom, hogy a szólás szabadságának része, hogy bárkit kisebbségi, nemzeti hovatartozása, politikai, kulturális meggyőződése miatt meg lehet sérteni - mondta a miniszterelnök. De, tette hozzá, elborzasztja az is, hogy afelett lehet nyilvánosan lamentálni, milyenek az egyes kisebbséghez tartozók bűnelkövetési szokásai, "összekacsintani a legundorítóbb rasszizmussal, összekacsintva a legmocskosabb szélsőségességgel".
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 161. évfordulóján katonai tiszteletadás mellett vasárnap délelőtt felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Az ünnepi eseményen jelen volt Sólyom László köztársasági elnök is, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és más közjogi méltóságok. (Az Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter hivatalos külföldi útja miatt nem vett részt a zászlófelvonáson.) A rendezvényen részt vettek miniszterek, állami vezetők, a diplomácia testületek, illetve a pártok képviselői - voltak, akik a nemzeti ünnepen is tüntetőleg távol maradtak.
A Fidesz politikusai - ahogy az előző évek során - most sem voltak ott az állami lobogó ünnepélyes felvonásán, és így döntött a KDNP is. Az SZDSZ-t Gusztos Péter frakcióvezető-helyettes, az MDF-et Herényi Károly frakcióvezető képviselte.
A nemzeti ünepen rendkívül szigorú volt a biztonsági ellenőrzés a Kossuth téren, a Nemzeti Múzeumnál és a Petőfi-szobornál is.
A Nemzeti Múzeumnál tartott délelőtti ünnepi rendezvény politikusok és beszédek nélkül, füttykoncerttől mentesen, békésen zajlott. A Nemzeti Múzeum elé csak a fémdetektoros kapu átlépése után mehettek be az érdeklődők. (Zászlót nem vihetett be senki, csak ha egy méternél rövidebb és háromcentisnél vékonyabb a rúdja.)
Az ünnepi műsor a Szózattal kezdődött, ez idő alatt a kordonon kívül lévők azt skandálták: "Vesszen a kordon!", "Gyurcsány takarodj!", a "Beengedik a birkákat?" kérdésre pedig bégetéssel válaszoltak. Ezek után a Nemzeti dal szavalásába és a Kossuth-nóta éneklésébe kezdtek. A kordonon kívül lévők az elvonuló rendőröket kifütyülték, és azt kiabálták: "Egyszerűen senkik vagytok, hej, hej." Nem sokkal később a rendőrök megkezdték a kiabálók igazoltatását.
- Ma nincs szükség új rendszerváltásra, soha ki nem próbált harmadik útra, forradalomra. Ehelyett vissza kell térni 1989 szelleméhez, amelynek lényege a tárgyalásokon elért közmegegyezés volt a rendszerváltás szükségességéről. Új kiegyezésre van szükség - mondta Demszky Gábor a Fővárosi Önkormányzat Petőfi-szobornál tartott ünnepségén.
A kordonon kívüli tüntetők füttyökkel, kiabálással próbálták megzavarni beszédét, erre Demszky Gábor megjegyezte: a Hősök terén gárdisták masíroznak, és megpróbálják kisajátítani az ünnepet, de ők akkor is itt vannak a Március 15. téren.
Szerinte a politikai és gazdasági válság idején különösen igaz, hogy nem gyűlölködésre, hanem szolidaritásra van szükség. A főpolgármester azt javasolta, hogy a reformkori és a '48-as elődöket követve az ország térjen vissza az érdemi reformok és a társadalmi szolidaritás útjára, és kössön új kiegyezést. A főpolgármester egyaránt elítélte azokat, akik kiút helyett bűnbakot keresnek, és azt mondják, hogy a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók, a rasszisták szerint pedig a zsidók és a cigányok miatt került az ország nehéz helyzetbe. De azokat is, akik azzal ámítanak, hogy az áldozatvállalás elkerülhető, akik nem létező csodaszert kínálnak.
Demszky Gábor szerint március 15-e mai üzenete: lépni kell azonnal, a legsürgetőbben alapvető reformokat kell életbe léptetni a gazdaságban, a közigazgatásban és a szociálpolitikában. Olyan reformokat, amilyeneket a Reformszövetség javasol, amelyeket különböző politikai meggyőződésű emberek, köztük a Horn- és az Orbán-kormány legkiválóbb volt miniszterei készítettek. A zuhogó esőben tartott megemlékezés résztvevői egyperces néma főhajtással tisztelegtek a veszprémi és a tatárszentgyörgyi áldozatok emléke előtt.
