Mint megtudtuk, a pap azzal vívta ki a helyi roma közösség haragját, hogy elterjedt az a - később bebizonyosodott, hogy valótlan - hír: magyar gárdás összejövetelt szervez március 15-re Nógrádmegyerbe.

Kovács Attila az esetről elmondta: előbb fenyegető telefonokat kapott, majd péntek délután már 30-40 őt szidalmazó gyűrűjében jutott be a templomba. A mise végén - folytatta Kovács Attila - már 100-150-en várták odakint. A papot hívei körülvették, hogy védjék, s értesítették a rendőrséget.

Dankóné Nagy Évától, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudtuk: a helyszínre érkezett rendőrök azonban nem avatkoztak be az eseményekbe. Miután a tömeg szétoszlott, jegyzőkönyvet vettek föl az esetről, s megerősített járőrszolgálatot biztosítottak a településen.

A szóvivő közölte: tettlegességre nem került sor, közbiztonságra veszélyt jelentő eszközöket nem láttak a rendőrök a helyszínen, és életveszélyes fenyegetést sem hallottak. Így csak abban az esetben indítanak bármilyen eljárást, ha magánvádas feljelentést tesz a plébános, amire eddig még nem került sor - közölte Dankóné Nagy Éva.

Az indulatokat Verbói Gábor polgármester és néhány józanul gondolkodó roma vezető, a települési önkormányzat két roma származású tagja, illetve a szomszéd faluban élő Rácz István fideszes országgyűlési képviselő csillapította le.

Rácz Gyula nógrádmegyeri önkormányzati roma képviselő hozzátette: maga sem tudja, hogy félelmükben a romák, vagy megfélemlítésként a gárdisták terjesztették-e el a gárda-felvonulás hírét. Amikor ő ezt megtudta, a polgármesterhez és a plébánoshoz fordult tájékoztatásért. Az előbbi - a rendőrséggel is egyeztetve - közölte, nem lesz ilyen felvonulás a faluban.

A plébános viszont arról akarta őket győzködni, hogy a Jobbik és a Magyar Gárda tevékenysége számukra nem veszélyes. Rácz Gyula azt mondja: a plébánosuk nem kötelezheti el magát egyik oldal mellett sem, és szerinte ez dühítette fel az embereket.