Potyafürdés Dunaújvárosban, de nem tudni, meddig
Vidáman lubickolnak az emberek a dunaújvárosi élményfürdő medencéiben. A világszínvonalú létesítményt ugyan még nem nyitották meg, de javában zajlik a terheléses próbaüzem: hétköznaponként helyi diákok ingyen tesztelik a fürdőt, hétvégenként pedig - egész napra szóló - 750 forintos jeggyel bárki bemehet. Hogy meddig tarthat ez a potyafürdés, még nem tudni. A létesítmény hivatalos megnyitásának időpontja egyelőre ismeretlen.
- Addig nem is lehet kitűzni, amíg meg nem születik az élményfürdő jogerős fennmaradási és használatbavételi engedélye - mondja Koós János, a dunaújvárosi önkormányzat tulajdonában lévő DVG Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A lízingelt élményfürdő körüli botrányokról már többször is írtunk lapunk hasábjain, és ma is találónak érezzük a beruházással kapcsolatban korábban már megfogalmazott "elátkozott projekt" minősítést. Ma már fölösleges kitérni az egész élményfürdő-koncepció körül folyt vitákra (a jelentős légszennyezettséget produkáló dunai vasműtől alig 800 méterre valósult meg a turisztikai beruházás), inkább arra érdemes fókuszálni, hogy miként lehet majd a lehető legkisebb veszteséggel üzemeltetni a létesítményt.
Az élményfürdőre egyébként a városnak nem volt pénze, így aztán lízingkonstrukcióban valósult meg a beruházás. Ennek az a lényege, hogy a CIB Ingatlanlízing Zrt. és a Vegyépszer Zrt. által alkotott - 2006 őszén az önkormányzati választások előtt gyorsított közbeszerzési eljáráson kiválasztott - konzorcium építette fel az élményfürdőt 3,4 milliárd forintból. Amint a létesítmény megkapja a jogerős használatbavételi engedélyt, a DVG Zrt. elkezdi fizetni a havi 22-23 millió forintos lízingdíjat. Húsz éven át összesen 5,3 milliárd forintról van szó, a létesítmény csak két évtized múlva kerül a város tulajdonába. A szerződés szerint, amennyiben a DVG Zrt. nem tudja kigazdálkodni a lízingdíjakat, készfizető kezesként a dunaújvárosi önkormányzat lép a helyébe.
- A DVG Zrt. lesz a lízingbe vevő, de a fürdő üzemeltetőjét egy hamarosan kiírandó pályázaton választjuk majd ki - magyarázza a konstrukciót Koós János, aki egyébként a beruházás megkezdése után került a cég élére. - Az eredeti tervekben még olyan üzemeltetési díjjal kalkuláltak, ami fedezte volna a 22-23 millió forintos havi lízingdíjat. Ma már nyilvánvaló, hogy erre nincs valós esély. Az első számítások évi 300 ezer látogatóval kalkuláltak, reálisan nézve viszont ennél jóval kevesebb vendég fordul majd meg az élményfürdőben. Mivel a DVG Zrt. nem fogja tudni kigazdálkodni a lízingdíjat, így valamit lépni kell: például a város önkormányzata megemelheti a DVG Zrt. alaptőkéjét, hogy ezzel fedezetet biztosítson a lízingdíjak fizetésére.
Jelenleg az a legnagyobb kérdés, hogy mikor nyit ki az egyébként valóban nívós létesítmény. Az építési hatóságként eljáró rácalmási polgármesteri hivatal vezetője, a település jegyzője tavaly decemberben csak ideiglenes fennmaradási és használatbavételi engedélyt adott ki, egyúttal 514 millió forintos építési bírságot szabott ki az építtetőre. A büntetésnek a kisebbik tétele arra vonatkozott, hogy a kivitelezés során néhány apróbb ponton eltértek az építési engedélytől, a több százmilliós bírság pedig annak szólt, hogy 2007-ben több hónapon keresztül akkor is folytak a munkálatok, amikor a jogerős építési engedélyt a bíróság átmenetileg felfüggesztette.
- Álláspontunk szerint az építési engedély végig hatályban volt, a bíróság azt egy percig sem függesztette fel, a vita azon folyt hónapokig, hogy egy környezetvédelmi szervezet vajon ügyfélként szerepelhet-e a hatósági eljárásban - mondja Dávid Béla, a beruházó konzorcium képviselője. - Jogtalannak éreztük a félmilliárd forintos bírságot, ezért az államigazgatási hivatalhoz fordultunk.
A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal megsemmisítette a rácalmási jegyző határozatát, és új eljárásra kötelezte az építési hatóságot. Györe Andrea, Rácalmás jegyzője kérdésünkre azt mondta, a megismételt eljárásban új tényeket, bizonyítékot próbálnak feltárni, álláspontja szerint ugyanis nem vitatható, hogy az élményfürdő építtetői hónapokig a jogerős engedély felfüggesztése ellenére folytatták a kivitelezést.
Így aztán valószínűsíthető, hogy az élményfürdő használatbavételi engedélyét másodszorra is csak egy sok százmillió forintos bírsággal együtt adják majd ki. Dávid Béla közölte, ha így lesz, akkor előbb ismét az államigazgatási hivatalhoz fordulnak, de ha szükséges, bíróságra viszik az ügyet.
- A jogi hercehurca miatt megjósolhatatlan, hogy mikor nyithat ki az élményfürdő - mondja Dávid Béla. - A próbaüzemnek hamarosan vége, mégis előfordulhat, hogy a már beüzemelt létesítményt meghatározatlan ideig újra be kell zárni. Sokan azt gondolják, hogy ez a DVG Zrt.-nek kedvez, mert addig sem kell fizetnie a létesítmény lízingdíját. Valójában nem így van, a bezárt fürdő mellett is havi 15 millió forinttal emelkednek a lízingdíj kamatterhei. A mára kialakult helyzet az ügy egyetlen szereplőjének sem jó.
Dávid Bélának ez utóbbi mondatát cáfolni látszik, hogy a próbaüzem során sokan ingyen vagy nagyon olcsón használhatják az élményfürdőt, és a dunaújvárosiak láthatóan szívesen élnek a lehetőséggel. Más kérdés, hogy a létesítményhez kapcsolódó pluszkiadások egy részét a város büdzséjéből kell majd kifizetni. Ez pedig az összes dunaújvárosi polgárnak rossz üzlet.
