A tavalyi 7,5 milliárd dolláros kínai-magyar kereskedelmi forgalom mellett eltörpül ugyan a megyeszékhelyeken és például a Józsefvárosban működő kínai piacok "részesedése", de az átlagvásárlónak mégis ez utóbbiak jelentik a kínai élményt. Pedig az államilag nyilvántartott kínai-magyar kiviteli-behozatali főösszeg nyolcvan százalékát ma már a csúcstechnológiás gépipari és elektronikai forgalom teszi ki. Igaz, a józsefvárosi piac rendíthetetlenül ellenáll a bezáratására, de legalábbis szabályos keretek közé szorítására tett minden kísérletnek, kereskedelmi jelentősége egyre csökken. Kína nagykövetsége és a legálisan dolgozó üzletemberek egyre erőteljesebb fellépése a hatóságok razziái nélkül is tisztuláshoz vezethet. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Huszty András szerint ennek már látható jelei vannak.

Még tart annak az akciósorozatnak az értékelése, amelyet a józsefvárosi piacon az elmúlt hetekben vezényeltek le a fogyasztóvédők az adó- és a munkaügyi ellenőrökkel, a vámosokkal, a tisztiorvosokkal, a tűzoltókkal és a rendőrséggel karöltve. A hatóságok szinte heti rendszerességgel keresik föl a piacot, a razziák azonban nem riasztják el az illegális tevékenységet folytató árusokat. A február 21-e és március 5-e között tartott, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) által koordinált akció során a rendőrök százharminc, a közbiztonságra veszélyes tárgyat és fegyvert koboztak el, 367 esetben intézkedtek, 70 millió forintnyi bírságot szabtak ki, s csaknem húsz embert állítottak elő.

Az NFH szóvivője, Kathi Attila elmondta, esetükben gyakorlatilag százszázalékos az úgynevezett kifogásolási arány, azaz az ellenőrzött kereskedések mindegyikénél találnak szabálytalanságot. Ez az "eredmény" a társhatóságoknál is legalább 60, sok esetben 80 százalékos.

Az NFH hatásköre az egyes kereskedések rendszeres ellenőrzésére terjed ki. Mivel ebből a szempontból a piacok nem számítanak önálló egységnek, így sehol nem kezdeményezheti azok teljes bezárását. Viszont megoszthatják tapasztalataikat az érintett önkormányzatokkal. Az NFH kezdeményezésének köszönhetően viszont ettől az évtől például azok a kereskedők is büntethetők, akik bizonyíthatóan az ellenőrzés elkerülése miatt - a nyitvatartási idő lejárta előtt - zárják be az üzleteket. Ez eddig a kínai piacon kedvelt kibúvó volt.

A lesújtó tapasztalatok ellenére továbbra sem tudni, mi lesz a piac sorsa. Józsefvárosnak erre nincs konkrét elképzelése, mivel a terület a MÁV és az állam tulajdona. A jegyzői iroda illetékese, Hummel Kornélia arról a miniszteriális szinten kezdődő tárgyalásról is csak elvétve tudott felvilágosítást adni, amellyel a közelmúltban Juharos Róbert városfejlesztési tanácsnokot bízta meg az önkormányzat.

A józsefvárosi gondok ellenére megeshet, hogy előbb-utóbb másként tekintünk majd az ázsiai ország üzletembereire. A hazánkban élő kínaiak többsége sem nézi jó szemmel a józsefvárosihoz hasonló piacok működését. A legális kereskedéseket működtető üzletemberek a jó hírüket féltik. Huszty András kormánybiztos szerint épp ezért a hatóságok gyakori és szigorú fellépése semmilyen feszültséget nem okoz a két ország diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatában. Sőt, a kínaiak maguk is szorgalmazzák a jogsértések felszámolását. Azt mindenki tudja, hogy olcsóságuk miatt népszerűek ezek a piacok, de működési körülményeik nem felelnek meg az európai és a hazai elvárásoknak. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a kínaiak maguk fogtak hozzá például a józsefvárosi állapotok fölszámolásához: a kőbányai Horog utca környékén egyre többen vesznek üzlethelyiséget, az "áttelepülés" következtében pedig kulturált, jogszerűen működő kínai negyed formálódik.

Ennél nagyságrendekkel nagyobb léptékű változást hoz majd, ha néhány éven belül Budapestre települ a másfél-kétezer kínai cég európai bemutatóközpontja. A rákospalotai Ázsia Center és a szintén XV. kerületi Budapest China Mart kereskedőház tulajdonosainak delegációja e hét végén újabb kínai látogatáson prezentálja e nagyvállalatoknak a budapesti lehetőségeket. A dinamikusan fejlődő kereskedelmi területre már idén megérkezhet az első néhány száz cég. A központ mellett a kisebb üzletek is megtelepedhetnek kulturált, legális környezetben. Mindez teljes egészében a kínai befektetők pénzén valósul meg. Budapest egyébként Londont és Belgrádot utasította maga mögé a kínaiak európai bemutatóközpontjával.

"Kínai élmény" Budapesten